Menjünk vagy maradjunk?
A hormonok zizegésével nem csak serdülőnk életébe köszönt be egy izgalmas időszak, hanem a miénkbe is.
Amennyiben nem találtad amit kerestél, indíts egy új keresést!
A hormonok zizegésével nem csak serdülőnk életébe köszönt be egy izgalmas időszak, hanem a miénkbe is.
A nyárban az a jó, hogy mindig véget ér. Szeptember elsején megkönnyebbülve törlöm le magamról a félelemszagú izzadságot, a kölykeim újra biztonságban senyvednek a közoktatás bugyraiban.
Nézem a gyönyörű kamaszlányom, és arra gondolok, most már lassan tuti beköszönt az életünkbe a szerelem. Mármint az övébe, de gyermekéhez görcsösen rátelepedő anyaként ezt amolyan közös élményként definiálom.
Az utóbbi egy hét politikai döntései, amelyek a homoszexualitás népszerűsítéséről szólnak (a pedofil törvény köntösében) az iskoláig hatottak.
Köszönöm, jól vagyok. A kórházban kevesebb a munka, a szabadban több a napsütés, lett egy evezőpadon, és rájöttem, hogy a konzumkényszerem online formában is kielégíthető.
A nagyfiam szerint szívtelen anya vagyok, aki kegyetlenül bánik a gyermekeivel. Ennek egyik ékes bizonyítéka az, hogy nem akarom fizetni az öccse egyetemi tandíját.
Biztos nektek is feltűnt, hogy mostanában sok ígéretes fiatal együttes bukkan fel a könnyűzene berkeiben.
Ahogy a mezőket beborítják a vadvirágok, úgy lepik el az utakat a lihegő, izzadt testek.
Egyszer egy leszbikus barátnőm megkért, hogy menjek el vele a Pride fesztivál záróbulijára.
Édesapám életemben kétszer vert meg. Egyszer egy este, amikor alvás helyett az öcsémet ijesztgettem, egyszer pedig akkor, amikor kiszaladtam az úttestre egy autó mögül.