A legnehezebb csak most kezdődik el
A legutóbbi Ultra Balatonomon egy félreértés miatt a futótársam nem várt a megbeszélt váltóponton. […]
Amikor kinyílik a vállról indítható zsebrakéta
Nem sok ember él kerek e világon, aki komolyabban fel tud idegesíteni. A két kamasz gyerekem közéjük tartozik, sőt, élmezőnyben járnak a „Hogyan kényszerítsük térdre zokogó anyánkat?” című játékban. [...]
Amikor a kamasz “beint”
Sok derűs pillanatot okoztam embertársaimnak az elmúlt években, amikor arról győzködtem őket, hogy a nevelés legtutibb eszköze a szeretet. […]
Elvárások
Mindig mindenhol elvárásokba ütközünk. A sok elvárás közepette egy pozitív visszajelzés reményében másképp viselkedhetünk. Szeretünk szeretve lenni. Szeretünk jók lenni. […]
A kamasz felelőssége
“Még csak 16 éves, hát ő még gyerek!” Ismerős? Egyszer gyerek, utána meg “viselkedj felnőtt módjára”- mondjuk, miközben parázunk, hogy mit tesz a következő pillanatban. […]
Amikor én elváltam…
Amikor én elváltam, még nagyon féltem. Nem tudtam hogyan lesz tovább. Csak azt tudtam, hogy így nem lehet. […]
Te mit tanultál?
Az elmúlt egy év alatt bevezettem a hírmentes napokat, amikor nem engedem be a tudatomba a poltikát, a vírust, a mesét, a megmondót, a mesemondót, a pszichológust, a szakértőt. [...]
Rutin és rituálé
Munkám és a magánéletem során sokszor tapasztalom, hogy a rutin (ismétlődő cselekvés, ami segít bizonyos képességek fejlődésében, támogatja a folyamatosságot, az a bizonyos “csukott szemmel is”) segítségemre van. […]
A beszélgetésről
A srácaimmal kapcsolatos kérdéseim közül fontossági sorrendben a Hogyan bírjam ki velük egy fedél alatt? után közvetlenül a Mennyit kellene velük beszélgetni? következik. A szülősorstársaktól és serdülő klienseimtől gyűjtött adatok folyamatos elemzése ellenére [...]
A teljesen idegen elkövető nagyon ritka
Beszélnünk kell róla, rendszeresen, minden oldalról megvizsgálva, tényeket, vizsgálatokat, történeteket amelyek a nyilvánosság elé kerültek. […]