Engedd el! Vagy inkább mégse…
Engedd el! Napjaink életfilozófiája olyannyira belopta magát a hétköznapjaimba, hogy néha nekem is kiesik a számon a bölcs tanács.
Engedd el! Napjaink életfilozófiája olyannyira belopta magát a hétköznapjaimba, hogy néha nekem is kiesik a számon a bölcs tanács.
„Kisfiam, ne hadonássz azzal a fakarddal! Miért, mi mást lehet csinálni egy fakarddal?” – kérdezi Bödőcs Tibor egyik stand up-jában feleségétől, teljes joggal.
Igyekszünk nem csak a szépre emlékezni és a valóságot reálisan ábrázolni.
Az adventi kalendáriumnak is van egy „kamaszkori íve”.
Amikor a lányom zokogva hívott, hogy menjek érte, mert szakított a pasijával, s hazaérve négy barátnő, féltucat vigasz-plüssállat és egy halom csoki fogadta őt, arra gondoltam, hogy pasi ügyben még
Vajon miért van napjainkban sokkal több ADHD-s, autista, tanulási zavarral küzdő gyermek, mint ezelőtt valaha.
A minap összeültünk öten barátnők, mind pszichológusok. Ötünknek van 12 gyereke, és megállapítottuk, hogy a 12 gyerekből legalább 7 gyerek illethető valamiféle rövidke szóval, betűszóval: ADHD, ADD, ASD, OCD, diszlexia.
Olyan nehéz újdonságot írni a kamasz és azanyja kapcsolatáról, hiszen ti is látjátok, hogy minden ismétlődik, az események többé kevésbé követik egymást, zajlik az élet.
Döbbenetesen sok kamasz kerül most hozzám iskolafóbiával.
Bármilyen képernyőhasználat az elmúlt 10 év top témája. Persze nagyanyáink kiakadtak a tévénézésre, de az az impulzus mennyiség, ami jelenleg éri a kamaszokat a képernyőn keresztül, nem összehasonlítható a „bezzeg