“Minden hónap egy folyamatos várakozás a 16 éves lányomnál. Várakozás és félelem a menstruációtól. Minden hónapban 5-6 nap pokol vár rá.” Egy olvasónkat idézzük, amely a kamaszkori fájdalmas menstruációról szól. A menzesz alatti fájdalmas alhasi görcsök a nők 10-40 százalékánál okoznak panaszokat, sokszor tényleg kínzó formában. Sok esetben, különösen fiatal lányoknál előfordul, hogy a fájdalmas vérzés pontos okát nem is ismerjük. A múlt héten Dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyásszal, a FEME szakértőjével beszélgettünk erről.

A beszélgetésben több témát is érintettünk a fentieken kívül. “Eljátszottuk” a nőgyógyász első felkeresését, mit történik, mikortól érdemes felkeresni és milyen kérdéseket érdemes előre tisztázni.

„A nyílt kommunikáció anya-lánya között számos okból elengedhetetlen. Manapság már korábban, átlagosan 12 éves korban kezdenek menstruálni a kislányok, de az sem ritka, hogy valaki 10 évesen. A mostani generációnál ez sokkal hamarabb történik, mint tíz évvel ezelőtt. Sajnos azt tapasztalom, hogy sok kislányt a menzesz teljesen felkészületlen, váratlanul ér, ugyanis otthon egyáltalán nem beszéltek róla. Ha van egy bizalmi viszony az anya-lánya között, akkor ez nem történhet meg.

Illetve fontos, hogy a kislány megossza az esetlegesen jelentkező tüneteket, problémákat az anyukájával.

Természetesen az sincs kőbe vésve, hogy a felvilágosítás kizárólag az anyuka feladata. A rendelésemen vannak olyan lányok, akik mindig az apukájukkal jönnek azért, mert az apukájukkal vannak olyan bizalmi kapcsolatban.

Az apukának mondják el, hogy ha valami nem stimmel a menstruációjukkal, vagy ha kétségeik merülnek fel.”- mesélte a doktornő.

Miért fáj amikor “megjön”?

Feltételezhető, hogy a menstruációs váladékból származik valamilyen olyan faktor, ami kiváltja. Fontos viszont, hogy egyrészt utánajárjunk, tisztázzuk a jelenség hátterét, másrészt pedig azt is megnézzük, hogy ez már a kezdetektől ciklusunk kísérője, vagy később, akár hirtelen alakult ki.

Van ugyanis elsődleges és másodlagos formája.

A menstruáció alatt jelentkező görcsöktől szenvedő nők közel háromnegyedénél beszélünk ún. primer dysmenorrhoeáról, ami általában az első menstruációval jelentkezik, mindig csak akkor, amikor peteérés is volt. A görcsös fájdalmat az úgynevezett prosztaglandinok okozzák. Ezek olyan hormonszerű anyagok, amelyek méhösszehúzódásokat váltanak ki.

A szekunder dysmenorrhoeánál az okot ki lehet deríteni. Ilyen az endometriózis, az adenomiózis, a miómák, esetleges daganat, kismedencei fertőzések, méhet érintő gyulladás. Az alhasi fájdalom alaptünet, ami kisugározhat az alsó végtagokba, vagy a derékba is. Ez a fájdalom általában görcsös, szakaszos, de lehet tompa is. Nagyon súlyos tünetekkel járhat: hányás, hányinger, rosszullét, akár ájulás, eszméletvesztés is kísérheti.

Természetesen nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni

Viszont semmiképpen nem szabad rálegyinteni, hogy “nekem is fájt, a nagyanyámnak is fájt, hát te is kibírod!” Fontos, hogy utánajárjunk a fájdalomnak. A legnagyobb segítség az orvosnak, ha egy fájdalom naptárral érkezik a kamasz. Ebben bejelöli, hogy a ciklusa alatt mikor és mennyire voltak erősek a fájdalmai. Ebből nagyon sok mindenre lehet következtetni és nem utolsósorban gyorsabb is a diagnosztika is.

A legfontosabb üzenet ebből az, hogy nem kell szenvedni a kamasz lánynak a menzesz alatt, illetve az, hogy nem feltétlenül a fájdalomcsillapítók szedése a megoldás…

Ha nincs panasz, akkor nem is kell nőgyógyászhoz menni?

Amennyiben semmilyen nőgyógyászati panasz nem jelentkezett az évek során a gyermeknél, az első nőgyógyászati tanácsadásra

a nemi élet megkezdése előtt kerül sor.

Erre a vizsgálatra mindenképp fontos lenne, hogy a fiatal lány az anyukájával (vagy apukájával) együtt érkezzen. Dr. Katona Renáta szerint az a legideálisabb, ha a szülő mindenképpen bent lenne ilyenkor a vizsgálóban, és közösen beszélnék át a fogamzásgátlás kérdését.

„Minden esetben (14 éves kor után) a lány saját döntése, hogy az anyuka is részt vehet-e a nőgyógyászati vizsgálaton, avagy sem.”

Ha szeretnétek megnézni a beszélgetésünket, akkor ITT találjátok. Dr. Katona Renátától a témában ITT találtok cikkeket.

Oszd meg a véleményed velünk!