Mit kell tennünk a “rosszakkal” szemben: lehet-e a rosszra rosszal válaszolni azzal, hogy azt mondjuk, mi csak büntetünk. A büntetést lehet megengedni, tiltani vagy épp kötelezőnek érezni. Ezek különböző értékválasztások. Igen, még mindig az iskolaőrségről beszélünk. A tegnapi cikünk az iskolapszichológusokra helyezte a hangsúlyt, most pedig a mediátorokat “hoztuk nektek”, mint lehetséges alternatívát.

” Az iskolaőrségről megjelent hír után végigolvastam a kommenteket is. Számomra elképesztő volt látni, hogy mennyien egyetértenek ezzel a gondolattal, támogatják, követendő példának tartják.”- Gurin Eszter life coach és mediátor írása.

Elképzeltem két helyzetet, milyen lehet az az iskola, ahol iskolaőr “segíti” a konfliktuskezelést és egy olyan iskolát is, ahol képzett mediátor a konfliktuskezelő.

Nézzük milyen lehet őrzött iskolába járni?

  • Egy hatósági személy figyeli azt hogy ki mit csinál, ami elég félelmetes.
  • A gyerekek szerencsés esetben ismerik a szabályokat, amiket nem szeghetnek meg, mert ha nem tartják be, akkor intézkednek ellenük.
  • A gyerekek célja az lesz, hogy úgy csináljanak mintha betartanák a szabályokat, és közben keresik a kiskapukat, azokat a helyeket, ahol nincs őrszem és sokkal durvább szabályszegéseket követhetnek el.
  • A gyerekek megtanulják, hogy külső szabályokhoz kell alkalmazkodni, nem lesz belső igényük a normakövetés.
  • a gyerekek megtanulják, hogy a konfliktusok célravezető megoldása a büntetés, fenyegetés
  • A pedagógusok inkompetensnek érezhetik magukat, hiszen kaptak egy külön személyt, aki majd betartatja helyettük a rendet.
  • A pedagógusok tekintélye csökken, hiszen a gyerekek azt látják, hogy a pedagógusok nem tudnak fegyelmezni, emiatt külső “szakembert” kell alkalmazni.
  • A szülőknek is az az üzenet megy át, ha a gyerek szabályt szeg, akkor annak legmegfelelőbb kezelési módja a büntetés.

Mindig a hibást, a vétkest keresik és gyakran körbeér a hibáztatás: a szülő a tanárt, a tanár a szülőt, a gyerek a tanárt, a gyerek a szülőt stb.

Nézzük milyen lehet olyan iskolába járni, ahol mediátor dolgozik?

  • A gyerekek, pedagógusok, akár a szülők is megtanulják a konfliktusaikat megfelelő módon kezelni, asszertíven, erőszakmentesen kommunikálni.
  • Gyerekek, tanárok, szülők közösen alkotnak iskolai szabályrendszert.
  • Képesek a saját érdekeiket érvényesíteni, olyan módon, hogy a másiknak is elismerik ezen jogait.
  • A konfliktusok nem fajulnak el, még kezdeti fázisban megoldhatóak.
  • A konfliktuskezelésben partnerként tudnak részt venni, nem egymás legyőzése a cél, hanem egy win-win helyzet kialakítása.
  • Kompetensnek érzi magát a gyerek és a tanár is, hogy egy-egy vitás helyzetet megoldjon.
  • Kialakul a belső igény egy pozitív iskolai hangulatra.
  • Képesek lesznek a felelősségvállalásra, beláthatóvá válik a tettük következménye.
  • Nem a hibást, a vétkest keresik, hanem a megoldását a helyzetnek – ami a későbbiekben akár iskolai normává válhat.

Érdemes átgondolni, hogy milyen iskolát szeretnénk a gyerekünknek. Milyen példát mutatunk nekik? Erről ésamediációról beszélgetünk 17-én, 18 órakor Gurin Eszter mediátorral. Az eseményről ITT találsz információkat.

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!