2,8 mio család van, ebből 1,8 mio-ban van gyerek, ennek kb. felében van kamasz gyerek, azaz egymillió családban. (A többi 20 éves kor feletti vagy 6 év alatti gyerek.)  Tehát nagyjából egymillió családot érint közvetlenül a távoktatás. Ebben a cikkben a a középiskolába járó kamaszokról szeretnék beszélni. Szücs Szilvi írása a vasárnapi Anyapara LIVE alapján.

Az egyik legfontosabb gondolatom ezzel kapcsolatban az, hogy még nem alakultak ki hosszútávó szokások, még lehet változtatni, alakítani, még nem kell feladni ha valami eddig nem úgy sikerült ahogy elképzeltük.

De hogyan is képzeltük el? Öö, nagyjából sehogy.

In medias res lettünk távoktatás otthoni szakértők…

És itt most hadd idézzem szó szerint Lucát: ebben a 2 hónapban rengeteget fogunk tanulni magunkról, egymásról, a világról, de az iskolai tanulmányok most semmit sem számítanak. Az iskola most nem azért kell, hogy a később bepótolhatatlan tudást megszerezzék, hanem azért, hogy legyen rendszer az életükben, ami megóvhatja őket a szétcsúszástól. Az iskola egyetlen és legfontosabb funkciója szerintem most az, hogy egy biztonságos keretet adjon a hétköznapokhoz.

Attól még, hogy nem látszik rajta (a kamaszon általában kevés dolog látszik, ha már nagyon látszik, akkor általában baj van…), attól még ez neki is nehéz helyzet. És egyre nehezebb lesz. Miért?
  • Azért, mert gyakorlatilag majdnem megszűntek a keretek az életében. Virtuális keretek vannak, amelyek nagyon nagy önfegyelmet igényelnek.
Mondja már meg nekem vki, hogy átlagos 16 évesnek mekkora önfegyelme van a tanulással kapcsolatban? Átlagosan semennyi.
  • A kezdeti eufóriát (hogy nincs suli) felváltotta a félelem, a kiszámíthatatlanság, a mégis tanulni kell basszus! állapot. Mindez napok alatt…
  • De ami ennél is gázabb: a szüleimmel kell lennem bezárva egész nap. Ahelyett, h a haverjaival, barátnőivel hülyülnének a suliban.

Értitek, hogy ez mennyire nehéz?

Tippek arra vonatkozóan, hogy mit tehetünk a kamasszal (és saját magunkkal), hogy elfogadja az egyhelyben járást otthon, amit most iskolábajárásnak hívunk

  • Kimondatni vele, hogy most iskola idő van. Higgyétek el, hogy kimonva (általa) van ereje a dolognak. Normál időben mettől – meddig tart a suli egy nap? Átlagosan. 8 – 15 óráig. Most? Biztos, hogy nem eddig…és ez jó, nem? Javaslat: kezdődjön 8.40 – kor, ez egy komoly engedmény.
  • Attól még, hogy otthon van, nem azt jelenti, hogy ellenőrizned kell. A távoktatás hosszútávon nem változtathatja meg a TE hozzáállásodat az Ő iskolai életéhez.
  • Ha két héttel ezelőtt nem ellenőrizted napi (napon belül) szinten, akkor hidd el, hogy most sem kell. Tehát nem kell arról tudnod, hogy megnézte– e, beírta – e, megírta – e, felírta – e. Nem.
  • Ha ez nem bírod ki, akkor se őt csesztesd, akkor foglald le magd. Nézd meg a KRÉTÁT mindennap. Levelezz a szülőkkel és kérdezd meg az ofőt, hogy lesz –  e fogadóóra. Próbálj úgy viselkedni, mint az offline térben.
  • Mondd meg a kamasznak, hogy bármikor segítesz neki, csak azt kéred, hogy ő szóljon, ne neked kelljen kérdezgetni őt. Legyél szemfüles és mondd azt, hogy egy héten kétszer szóljon, különben gyanakodni fogsz és a kör bezárul.
  • A kamasz tanulásával kapcsolatos parázásodat próbáld minimalizálni. Ezt találd ki, hogy nálad mi válik be erre. Figyelemelterelés, online operaáriák hallgatása, stb.
OLVASTAD MÁR?  Tisztelet

Konkrét tippek, két link javaslattal

  • Válasszon ki 3 – 4 tantárgyat ami szerinte fontos. (Matek, magyar, angol, töri) Ezekkel kapcsolatban legyen külön feljegyzése, füzete, naplója. Ez azért fontos, mert ennyi dologra kell, hogy tudjon koncentrálni, és hosszútávon ha ezekből követi az „eseményeket”, akkor nagy baja nem lehet.
  • Ami nem megy, pl. a matek, abból a következő két hónapban menjen végig témakörönként. Hetente vegyen át 2 témakört és abból számoljon be nekek, mint egy tanár. Tanítsa le a halmazokat! Ehhez segítség ITT. A magyar irodalomhoz és a törihez segítség ITT.

Akkor mégegyszer

Két hét telt el. Még nem alakultak ki a hosszútávó szokások, még lehet változtatni, alakítani, még nem kell feladni.
Érezzétek át a kamasz helyzetét. Nincsenek keretek, de mégis vannak. Bezárva a szülőkkel. Bizonytalanság.

Az élet néha nem habostorta, de ha ezt elfogadjuk, akkor látni fogjuk az alagút végét.

Az általános iskolásokról Salát Lucával beszélgetünk most vasárnap 19 órakor az Anyapara LIVE-ban a Facebookon.

Oszd meg a véleményed velünk!