Zsebpénz témában általában parázunk. Vagy azért, mert egy idő után azt mondjuk, hogy neked az isten pénze sem elég, vagy azért, mert kérés nélkül adjuk a pénzt, de minden hónap végén leszúrjuk a gyereket, hogy mennyit költött. Szücs Szilvi írása.

Egy biztos: a kamasz pont úgy bánik a pénzzel, ahogy mi. Az Anyapara megkísérli a lehetetlent: javasol egy módszert arra vonatkozóan, hogy ne legyen vita a témában soha többet. (Oké, akkor egy rövid időre.)

Ez kizárt, hogy soha többet, de legalább kevesebbet.

A tapasztalatok szerint ez a módszer 8.osztálytól már alkalmazható. Az önállóbbak már korábban is elkezdhetik. Általában ez ad egy önbizalom „löketet” és némileg erősíti az önállóság kialakulását, de a felelősségvállalást a saját döntésimért biztosan.

Tipp a havi zsebpénz kiszámítására

A havi összeg kiszámításához először természetesen a gyerekkel egyeztessünk. Ennek több járulékos (pozitív) oka is van. Egyrészt az, hogy így neki is végig kell gondolnia, hogy mire költ és mennyit. Értelemszerűen minden kívánságát nem kell figyelembe venni, de meghallgatni kötelező! Emellett még az történik, hogy

azáltal, hogy végiggondolja a költségeket automatikusan bevonódik a folyamatba, tehát nem egy tőle független helyzetben kell „külső szereplőként” résztvenni.

A felelősségvállalás a bevonódással, a közös tervezéssel kezdődik, de azért ez egy hosszú folyamat. Mindenesetre annál biztosan jobb, mintha soha nem foglalkozna a saját költéseivel és fogalma sem lenne arról, hogy mi mennyibe kerül…Ezt hívják egyébként pénzügyi tudatosságnak, csak ezt kamaszkorban nem nagyon szokták így megfogalmazni.

Erre mindenképpen szánjatok időt.

Gyorsan ki fog derülni,  hogy ebből valamennyit meg is tud spórolni. 

Az első hónap után van lehetőség módosításra, de csak alapos indokkal.

Ami általában bekövetkezik, de no para! A harmadik hét végén már nem maradt pénz szinte semmire (cserébe az első héten ment a pénzköltés!), ezért kénytelen a kamasz több programról is lemondani.

Beszélgetés a haverral: „Nem, ma nem tudok menni moziba…azért mert kifutottam a keretemből, de már csak egy hét és megkapom a bónuszt!”

TÉMAKÖRÖK- példa Április Május Június 15-ig
Menza (hetente 2x a hosszú napokon, amikor 16.30-ig tart a tanítás) x
Étkezés (hetente 3x) x
Matek korrepetálás x
Sport x
Hobbi (különóra formájában) x
Szórakozás x
BKK x
Összesen(Ennyit adunk minden hónap 3-án. Amiről befizetési bizonylatot kell hoznia: 1,2,3,5-ös oszlop) X
OLVASTAD MÁR?  Neurodiverzitás, diagnózissal vagy anélkül

Az egyes sorokhoz tartozó számok mindenkinél más-más, ezért én sem írtam összeget.

Az én álláspontom az, hogy a jegyekért ne kapjon pénzt. Egész egyszerűen azért, mert a tanulás nagyon összetett kérdés. Neki ez most a „feladata”, hogy tanuljon, ez a természetes állapota. Ha jól tanul jutalmazzuk, de ha rossz jegyet hoz, akkor büntetjük azzal, hogy nem kap pénzt? Ha végiggondoljátok már nem annyira jó ötlet.

Alapelvek, amelyeket lehetőség szerint tartsunk be és mondjunk el neki

Rendszeres időközönként adom neki az összeget, semmiképp nem rendszertelenül vagy csak néha-néha. Így ha akarja, be tudja osztani egyik napról a másikra a pénzt, hiszen előre tudja, mikor kapja a következőt.

Nem adok túl keveset, hogy félre tudjon tenni belőle valamennyit, ha gyűjtögetni szeretne.

De nem adok neki túl sokat se, hogy megtanulja, hogyan kell beosztani a pénzt.

Feltétel nélkül adom a kezébe az összeget, nincsen elvárásaim cserébe.

Arra költi, amire csak akarja, saját maga rendelkezik az összeggel, így a zsebpénz ténylegesen zsebpénz lesz. Előbb vagy utóbb úgyis rájön, mit volt teljesen felesleges volt azt a valamit megvenni.

OLVASTAD MÁR?  Neurodiverzitás, diagnózissal vagy anélkül

Akkor költi el, amikor akarja, nem szólok bele abba sem, hogy egyből vesz magának kisebb dolgokat, vagy hetekig vagy akár hónapokig gyűjtögeti.

Büntetésből nem vonom meg tőle a zsebpénzt, hiszen nincsenek elvárásaim cserébe -, nem büntetem őt ezzel a módszerrel. (Nem büntetem sehogy, de erről sokat írtam már.)

Összefoglalva: a zsebpénz kérdés az egyik legnehezebb téma kamaszkorban. Ha már adok neki és cserébe ő megpróbálja ezt jól kezelni, akkor nem kommentálom végig a hónapot, hogy fiam ezt nem hiszem el, hogy megvetted ezt a sz@rt ennyi pénzért!

Ha megvette, ő baja.

Mindenképpen adjatok neki 1-2 hónap próbaidőt, mert az biztos, hogy nem megy egyik napról a másikra, pláne ha eddig mindenre megnyílt a buksza kérés nélkül.

Fotó:www.pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!