Zsebpénz témában általában parázunk. Vagy azért, mert egy idő után azt mondjuk, hogy neked az isten pénze sem elég, vagy azért, mert kérés nélkül adjuk a pénzt, de minden hónap végén leszúrjuk a gyereket, hogy mennyit költött. Szücs Szilvi írása.

Egy biztos: a kamasz pont úgy bánik a pénzzel, ahogy mi. Az Anyapara megkísérli a lehetetlent: javasol egy módszert arra vonatkozóan, hogy ne legyen vita a témában soha többet. (Oké, akkor egy rövid időre.)

Ez kizárt, hogy soha többet, de legalább kevesebbet.

A tapasztalatok szerint ez a módszer 8.osztálytól már alkalmazható. Az önállóbbak már korábban is elkezdhetik. Általában ez ad egy önbizalom „löketet” és némileg erősíti az önállóság kialakulását, de a felelősségvállalást a saját döntésimért biztosan.

Tipp a havi zsebpénz kiszámítására

A havi összeg kiszámításához először természetesen a gyerekkel egyeztessünk. Ennek több járulékos (pozitív) oka is van. Egyrészt az, hogy így neki is végig kell gondolnia, hogy mire költ és mennyit. Értelemszerűen minden kívánságát nem kell figyelembe venni, de meghallgatni kötelező! Emellett még az történik, hogy

azáltal, hogy végiggondolja a költségeket automatikusan bevonódik a folyamatba, tehát nem egy tőle független helyzetben kell „külső szereplőként” résztvenni.

A felelősségvállalás a bavonódással kezdődik. de azért ez egy hosszú folyamat. Mindenesetre annál biztosan jobb, mintha soha nem foglalkozna a saját költéseivel és fogalma sem lenne arról, hogy mi mennyibe kerül…

Erre mindenképpen szánjatok időt.

Gyorsan ki fog derülni,  hogy ebből valamennyit meg is tud spórolni, illetve a bónusz beiktatásával még keresni is tud. Az, hogy mennyire elfogadható a jegyekért „fizetség” nagyon megosztó. Teljesen rendben van az az álláspont, hogy a kamasznak az a dolga, hogy tanuljon. Ez egy javaslat arra, hogy a jó teljesítményt minimális jutalomban részesítsük. (Megjegyzés: én személy szerint vitatom ezt a lehetőséget, de a tapasztalatom az, hogy sokan nem így gondolják, ezért itt hagytam nektek ezt a lehetőséget.)

OLVASTAD MÁR?  "Ha a szülő be van gúbózva, a gyereknek esélye sincs"

A jegyeket- amelyekért pénzt kap- minden alkalommal „be kell iratnia” az excel táblázatba, hogy a következő hónapban (amikor kifizetésre kerül) ne legyen ebből vita.

Az első hónap után van lehetőség módosításra, de csak alapos indokkal.

Ami általában bekövetkezik, de no para! A harmadik hét végén már nem maradt pénz szinte semmire (cserébe az első héten ment a pénzköltés!), ezért kénytelen a kamasz több programról is lemondani.

Beszélgetés a haverral: „Nem, ma nem tudok menni moziba…azért mert kifutottam a keretemből, de már csak egy hét és megkapom a bónuszt!”

TÉMAKÖRÖK- példa Április Május Június 15-ig
Menza (hetente 2x a hosszú napokon, amikor 16.30-ig tart a tanítás) x
Étkezés (hetente 3x) x
Matek korrepetálás x
Sport x
Hobbi (különóra formájában) x
Szórakozás x
BKK x
Bónusz(5-ös osztályzat: x Ft4-es osztályzat: y Ft) Büntetés nincs! x+x
Összesen(Ennyit adunk minden hónap 3-án. Amiről befizetési bizonylatot kell hoznia: 1,2,3,5-ös oszlop) X

Az egyes sorokhoz tartozó számok mindenkinél más-más, ezért én sem írtam összeget.

Alapelvek, amelyeket lehetőség szerint tartsunk be és mondjunk el neki

Rendszeres időközönként adom neki az összeget, semmiképp nem rendszertelenül vagy csak néha-néha. Így ha akarja, be tudja osztani egyik napról a másikra a pénzt, hiszen előre tudja, mikor kapja a következőt.

OLVASTAD MÁR?  Az összeolvadtság életcsapdája

Nem adok túl keveset, hogy félre tudjon tenni belőle valamennyit, ha gyűjtögetni szeretne.

De nem adok neki túl sokat se, hogy megtanulja, hogyan kell beosztani a pénzt.

Feltétel nélkül adom a kezébe az összeget, nincsen elvárásaim cserébe.

Arra költi, amire csak akarja, saját maga rendelkezik az összeggel, így a zsebpénz ténylegesen zsebpénz lesz. Előbb vagy utóbb úgyis rájön, mit volt teljesen felesleges volt azt a valamit megvenni.

Akkor költi el, amikor akarja, nem szólok bele abba sem, hogy egyből vesz magának kisebb dolgokat, vagy hetekig vagy akár hónapokig gyűjtögeti.

Büntetésből nem vonom meg tőle a zsebpénzt, hiszen nincsenek elvárásaim cserébe -, nem büntetem őt ezzel a módszerrel. (Nem büntetem sehogy, de erről sokat írtam már.)

Összefoglalva: a zsebpénz kérdés az egyik legnehezebb téma kamaszkorban. Ha már adok neki és cserébe ő megpróbálja ezt jól kezelni, akkor nem kommentálom végig a hónapot, hogy fiam ezt nem hiszem el, hogy megvetted ezt a sz@rt ennyi pénzért!

Ha megvette, ő baja.

Mindenképpen adjatok neki 1-2 hónap próbaidőt, mert az biztos, hogy nem megy egyik napról a másikra, pláne ha eddig mindenre megnyílt a buksza kérés nélkül.

Fotó:www.pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!