A többségnek bizonyára semmit nem mond a BTM betűszó, van aki szégyenként gondol rá, és van, aki helyén tudja kezelni az ún. beilleszkedési, tanulási magatartási nehézség titulust, melyet a járási szintű pedagógiai szakszolgálat (vagyis a nevtan) akaszt gyermekeink nyakába. Salát Janka tanácsadó pszichológus írása.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az iskolában heti 1-2 óra fejlesztésre jogosult, és bizonyos tantárgyakból könnyítést kap (pl. többletidő, eszközhasználat, szóbeli számonkérés stb.).

A „papíros” gyerekek döntő többsége tanulási nehézség miatt kapja e megtisztelő címet, amit sokan hajlamosak azzal azonosítani, hogy a gyerek buta.

Ez óriási tévedés! Munkám során csodálatos fiatalokkal hoz össze a Sors, átlagon felüli IQ-val (én mérem, úgyhogy tudom), kiemelkedő tehetséggel, akik mégis vért izzadnak az iskolában.

Ez azért felvet kérdéseket az oktatási rendszerrel kapcsolatban, de ezt most hagyjuk…

Tanulás szempontjából nehézséget jelent, ha szórt a gyerek IQ-profilja, vagyis valamiben kiemelkedő, másból pedig önmagához képest gyengébb (tökéletes recept, ha szorongó, kisebbségi komplexussal küzdő, alulmotivált gyereket akarsz kapni)

  • Tipikus példa a logikusan gondolkodó, ám lassú munkatempójú gyerek, aki a suliban egyszerűen nem kap elég időt arra, hogy intelligenciáját megcsillogtassa.

Ismeritek azt a szorongó lányt az első sorban?

  • A kiemelkedő verbális intelligenciával bíró diák, aki kellően intelligens ahhoz, hogy frusztrált legyen, amiért matematikai készségei „csak” átlagosak. “Én egy hülye vagyok!”- ismerős?
  • Vagy az ellenkezője: matekzseni, aki nehezen fejezi ki magát.

Sok esetben a figyelmi kapacitás nem megfelelő, ez okozza a kudarcot, de sokszor a beszédészlelés nehezített. Elég, ha valaki nehezen érti a beszédet zajban, vagy túl könnyen elkalandozik a figyelme, iskolai pályafutása…, hmm…, szóval göröngyös lesz.

BTM vs. SNI

A járási szintű pedagógiai szakszolgálatok egyik kiemelt feladata a szakértői vizsgálatok lebonyolítása, vagyis a nevtan dönti el, kap-e BTM papírt a gyerek, ha igen, milyen fejlesztésekre és könnyítésekre jogosult.

Ha a nevtanos munkatársakban felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja (SNI), akkor a megyei, vagy országos szintű szakértői bizottságokhoz küldjük tovább az esetet.

Egyértelmű, hogy a mozgássérült, autista, értelmi fogyatékos gyerkőc sajátos nevelési igényű, de tanulási zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia) is lehet valaki SNI-s.

Ilyenkor jár az érdemjegyekkel történő értékelés alóli felmentés egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből.

A lényeg: tantárgyi mentesítést a mezei pedagógiai szakszolgálat nem ad, erre csak a megyei szintű szakértői bizottság jogosult, amely azonban a mentesítés mellé SNI státuszt is ajándékoz.

Az SNI-s gyereket nevelő szülőt emelt összegű családi pótlék illeti, viszont gyermeke csak olyan intézménybe járhat, melynek alapító okiratában szerepel, hogy fogadhat SNI-s gyereket.

Ha tehát elit gimnáziumba vinnéd nebulódat, ne hajts tantárgyi mentesítésre. Elégedj meg a mezei BTM papírral, amivel némi könnyítést kap az órákon, illetve fejlesztő foglalkozásokra jogosult.  Elvileg ez a papír semmiféle hátránnyal nem jár, de ad absurdum létezhetnek olyan iskolák, amelyek felvételin – törvényellenesen – előnyben részesítik a papír nélkül érkezőket.

A BTM vizsgálatok menete

A vizsgálatok 99%-át az iskola kezdeményezi a pedagógiai szakszolgálatnál, de

nem árt tudni, hogy vizsgálatot a szülő is kezdeményezhet.

Bár az esetek döntő többségében tanulási nehézség miatt adunk papírt a gyereknek, a szakvéleményen sajnos szerepel a „beilleszkedési” és a „magatartási” szó is. Igaz, ezeket nem vastagon szedjük, no de akkor is.

Beilleszkedési és magatartási nehézég miatt általában akkor kapunk vizsgálati kérelmet az iskolától, ha az úgy ítéli meg, hogy a szülő nem törődik gyermeke érzelmi életével, holott pszichés megsegítésre lenne szüksége.

Vagy, ha a suli nem bírja tolerálni a kölyök magaviseletét, de a szülővel sem tudnak zöldágra vergődni. Gondolom, abban bíznak, mi, pszichológusok majd átneveljük a szülőt, megjavítjuk a kölyköt.

Ehelyett mi ráírjuk a papírra, hogy heti 1 óra iskolapszichológiai ellátás javasolt.

A BTM vizsgálat két részből áll: 2-3 óráig pszichológus, majd 2-3 óráig gyógypedagógus vizsgálja a gyereket, és nyilván mind a kettő beszél a szülővel. A pszichológus anamnézist vesz fel, IQ-t mér, végez valami hevenyészett érzelmi diagnosztikát (rajztesztek, kérdőívek, beszélgetés), a gyógypedagógus pedig a részképességeket (írás, olvasás, számolás, mozgás, beszédészlelés) nézi.

A két szakember aztán értekezik, de szinte sosem mondjuk, hogy márpedig ez a gyerek tök oké, ha az iskola, meg a szülő (akik egy hangyabokányit jobban ismerik őt) azt állítják, hogy nem oké.

Szülőként mikor, kihez fordulj?

  • Ha a gyerek viselkedésével, érzelmi életével van gáz, jelentkezz be önkéntes alapon nevelési tanácsadásra,

ne akarj hivatalos BTM vizsgálatot, melynek hivatalos papír a vége!

  • Ha csemetéd okos és értelmes, mégsem bírja hejesen leírni azt, hogy helyesen, vagy matekból 100-szor gyakoroltátok a típuspéldát, de nem érti, akkor érdemes kivizsgálni, milyen okok állhatnak tanulási nehézsége mögött. Először beszélj a tanárral, érdemes együtt eldönteni, merre tovább.
  • Ódzkodsz a stigmától, és elég, ha korrepetálják az iskolában (ehhez nem kell papír), esetleg inkább magán úton oldod meg a fejlesztéseket? Ez esetben nem dől össze a világ, ha nem végeznek hivatalos vizsgálatot.
  • Ha azonban egyszerűbb/olcsóbb az élet, úgy, hogy az iskola fejlesztőpedagógusa foglalkozik a gyerekkel, vagy valóban segítség, ha a dolgozatot 10 perccel tovább írhatja, használhat szorzótáblát, és felelhet szóban vagy írásban (attól függően, hogy melyik megy jobban), akkor hajrá! Indulhat a szakértői vizsgálat iránti kérelem!

Ha gyermeked szimplán nem túl okos, ne tedd tönkre az életét meddő felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokkal, inkább értékeld, hogy jó sportoló, szépen rajzol és baromi szeretetre méltó.

Engedd el a doktori címről szőtt álmaidat! Értelmiségi családok picit gyengébb képességű sarjainak gyakori tragédiája, amikor a szülők képtelenek elfogadni, hogy a nyolcféle intelligenciából a gyerek pont nem abban jó, amire a hagyományos IQ-tesztek, no meg az iskola kíváncsi.

Fotó:pexels.com

 

Oszd meg a véleményed velünk!