Kicsit túlzó a cím, hiszen pont arról beszélgettünk tegnap, hogy a szexualitás nem egy pontokból álló, kipipálható lista, hanem egy folyamat. A Tabuk nélkül beszélgessünk a testről és a szexualitásról rendezvényünkön jó volt a hangulat. Eleve, akik eljöttek a mínusz 8 fokban, már örültek, hogy jó meleg van. Vicc nélkül: jó volt, köszönjük, hogy ennyien eljöttetek!

A”hagyományos” szexuális felvilágosítás tévútra visz minket, hiszen azt hiheti a kamasz, hogy a szexualitás egy technikai dolog (mit kell csinálni). Pedig nem.

  • Beszélgessünk arról, hogy mi a szex. Tök konkrétan. (Ennek azért vannak fokozatai.) Vagy: a csókolózás már szex? Miért izzad a tenyerem? Honnan tudom hogy szerelmes vagyok? Miért nem baj az, ha a barátnőd már volt fiúval és te nem.
  • Beszélgessünk velük arról, hogy a testük az övék. Hogy senki nem kérhet tőlük olyat, amit ők nem szeretnének. Nézzünk erről filmet velük közösen.
  • Beszéljünk velük arról, hogy a pornófilm létezik, tudunk róla, de ennek semmi köze a valósághoz. Ezek a valószerűtlen lények, kigyúrt pasik nagy szerszámmal és szétplasztikázott nők óriási mellekkel egy filmet játszanak, ami egy idő után tök unalmas.

  • Soha ne felejtsük, hogy a kamasz mindig figyel. Minket is. Hogyan viselkedünk ha testről, határokról, társas kapcsolatokról, a nemek közötti viszonyról van szó. A férfi-nő közötti viszony (apa és anya kapcsolata, kommunikációja, viszonyai) ugyanúgy részei a “szexuális felvilágosításának”, mint az, hogy a másik testét mennyire tartjuk tiszteletben, beszólunk-e annak, akiről kiderül például, hogy meleg.
  • Beszéljünk velük arról (biztos meglepődnek majd), hogy az önkielégítés nem bűn. Vannak dolgok, amiket érdemes elmondani nekik. Erről ITT olvashatsz.
  • Beszélgess vele a testéről, ha úgy érzed, hogy neki ez fontos téma (mert sokszor áll a tükör előtt és nem tetszik saját magának). Ha nem szereti a testét az nem egyszerű téma, de biztos találtok olyan testrészt ami szerethető. Erről ITT olvashatsz a beszélgetés előtt.
  • Minden, értsd:minden tőlünk indul. Minden oda van “bekötve” hogyan vagyok magammal, mennyire vagyok tisztában a saját érzéseimmel, a saját történeteimmel, szükségleteimmel, és ezzel a saját csomagommal hogyan kapcsolódok másokhoz. Ezt látja a kamasz, ezt utánozza a kamasz,
ezt kellene úgy csinálnunk, hogy utólag ne kelljen magyarázkodnunk.
Ez a rendezvény az első a tervezett sorozatunkban. A keretek minden alkalommal így tervezzük: kerekasztal beszélgetés, rövid szünet, majd három kiscsoportos beszélgetés. A téma viszont még nyitott: írjátok meg az anyapara@anyapara.hu emailcímre, hogy miről hallanátok szívesen!

 

Oszd meg a véleményed velünk!