Pénzügyek, befektetések: para vagy jogos a félelem?

Benne vagyunk a nyugdíj és a megtakarítási célú termékek dzsungelében. Sorozatunk előző részében láttuk, hogy nem érdemes a fürdővízzel kiönteni a gyereket, a mai életbiztosítások költségszintje és szolgáltatási köre versenyképes a többi termékkel. Akkor most para vagy jogos a félelem? Kiss Mónika írása.

Elő is vehetjük a csontvázakat a szekrényből

Az első az „elveheti az állam az egyéni megtakarításom, minek takarékoskodjak” érv.  Aztán jöhet a többi: Honnan tudjam, hogy a nyugdíjpénztárban nem hazudnak a hozamról? Eltűnhet a pénzem a TBSZ számláról? Szívesen kérnék segítséget, de mi van, ha egy csalóba ütközök?

Ezek valódi veszélyek vagy csak parázunk?

Tegyünk itt is rendet, de ezt most nem lesz könnyű, kicsit hosszabb lesz a bejegyzés, hozz valami nassolnivalót!

Annak idején a magánnyugdíjpénztárak az állami rendszer kiegészítéseként indultak el, egy állam által létrehozott új keretben, amelyet magánszolgáltatók kezdtek el kitölteni. Az állam azt vállalta az induláskor, hogy a nyugdíjjárulék egy részét ide utalja át.

Ne menjünk itt most bele, hogy az államnak volt –e jogalapja döntését megváltoztatni, hogy mennyire volt egyéni mégis tartalmában a konstrukció és hogy mekkora kár keletkezett a megtakarítási hajlandóságban, s hogy ez megérte –e hosszabb távon tekintve.

Ezen lehet vitatkozni, de kiömlött tejbe kár sírni vagy

ahogy a közgazdászok mondják, ez már elsüllyedt költség a mi szempontunkból.

Az önkéntes rendszer a fentivel szemben épp azon alapul, hogy Kriszta, Timi vagy Te, saját elhatározásodból, a saját vagyonodból egyéni döntést hozol és bankbetét helyett máshol tartod a Te pénzed.

A Te pénzed, nem az államét.

Ez igaz a biztosításokra, önkéntes nyugdíjpénztárakra, tartós befektetési számlákra és a nyugdíjelőtakarékossági-számlákra is.

Aki ehhez az eszközhöz nyúl, az gyakorlatilag betétbefagyasztást követ el, amit államcsőddel és/vagy bankrendszercsőddel azonosíthatunk.  Dél-amerikai országok történetében, háborús helyzetekben olvashatsz ilyesmikről, egy európai uniós, hitelminősítők által befektetésre ajánlott ország esetében ez nem merül fel.

Az állam jelenleg adókedvezményekkel ösztönzi a hosszú távú megtakarítást, az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonló garanciarendszer felállítását szorgalmazza , tehát gyökeresen a másik irányba megyünk. (Nincs meg hogy mi az OBA és BEVA? Itt nézd meg.

Amit nem állíthatunk, hogy a jelenlegi feltételrendszer állandó marad, ezzel számolnod kell.

Ezért is nem beszélek túl sokat a nagyon nagy előnyt jelentő adókedvezményről: addig szuper, amíg van, de érdemes olyasmit keresni, ami akkor is megállja a helyét, ha az állam kevésbé lenne nagylelkű a jövőben.

Azt is tudnod kell, hogy a biztosításokra és a nyugdíjpénztárakra nem terjednek ki a fent említett OBA és BEVA garanciák, tehát mindenképp érdemes tőkeerős partnerrel szerződnöd. Hogy biztonságban légy, a gazdaság egyéb szereplőinél jóval szigorúbb szabályozás és felügyelet jellemzi ezt a területet.

Ki van zárva, hogy hazudjanak Neked hozamról vagy arról, hogy hol van a pénzed.

Ha már a parázásnál tartunk, tényleg van egy rém, aki a pénzed értékére tör, de ez nem a felsoroltak egyike, hanem az infláció. Erről ITT olvashatsz többet.

A többi kérdés megválaszolásához bemutatom pár szóban az önkéntes nyugdíjpénztárakat!

Az önkéntes pénztár egy tőkefedezeti elven működő intézmény, az ide befizetett pénzünket egy névre szóló számlán tartják nyilván, 10 év után a hozamot, 20 év után a tőkét és a hozamot is kiveheted adómentesen.

Amit már elég jól megismertünk a biztosításoknál az a költségszint, ami itt is elviheti a megtakarítás nagy részét. Szerencsére a mai szabályozás mellett könnyebb az összehasonlítás, a nyugdíjpénztárak összehasonlítását a díjterhelési  mutató segíti, ami azonban nem azonos az előző részben ismertetett TKM-mel!

Itt mindent elolvashatsz erről a témáról, azaz mennyi pénzzel melyik a költséghatékonyan működő pénztár, milyen más költségek vannak. Az összehasonlítható hozamokat minden év tavaszán az MNB közli, itt van az utolsó.

Az, hogy mennyi hozamod lesz majd, attól is függ a biztosítók esetében, hogy hagyományos vagy befektetési egységhez kötött verziót választasz –e, a nyugdíjpénztáraknál pedig attól, hogy az általad választott portfolió hogyan teljesít. Ezekről a befektetési részben lesz szó.

Ráadásul nem fair, ha a nyugdíjpénztárakat a biztosítói hozamokkal egy az egyben versenyezteted, hisz ez utóbbiak többletszolgáltatásokat is nyújtanak, aminek szintén van értéke.

Sorozatunk szereplői, Kriszta és Timi most azt latolgatják, hogy a felsorolt megtakarítási formák közül számukra melyik lehet a legkedvezőbb és mit válasszanak.

Hogy az ő és a ti gondolkodásotokat segítsük itt egy összehasonlító tábla, persze a teljesség igénye nélkül.

Ha azt mondod, hogy itt és most feladod, ne tedd!

Kevesen ismerik a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodákat, pedig itt szerződéskötés előtt pártatlan és szakértő tanácsokat kaphattok a bankok, biztosítók, más pénzügyi szolgáltatók esetében. Az irodákat országszerte a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete működteti  Itt megtaláljátok őket.

Az előző részekben és most is jónéhány tanácsadó oldalt is szerepeltettünk.  Itt vagy itt nézelődhetsz-érdeklődhetsz , de sokat idéztünk innen is. és innen is.

A jó tanácsadó a fent említett szempontokat felsorolja Neked és még hozzáad néhány másikat is, hogy tudj választani. Vannak fizetős és ingyenes oldalak. Ne légy naiv, ahol ingyen kapsz tanácsot, ott valaki helyetted megfizeti a szakember óradíját. Ez nem jelenti azt, hogy rosszabb lenne, mint egy óradíjas tanácsadás, de bátran kérdezz rá, miért éri ez meg a tanácsadónak. El fogja mondani, hogy minden szerinte lényeges piaci szereplővel szerződésben áll és elmagyarázza a konstrukció lényegét is. Ha ezt nem tenné vagy csakis egy konstrukciót szeretne Rád tukmálni, ha nem magyaráz érthetően, ha nem érvel, hanem lehengerel, ha nem mutat számokat, amit Te is értesz, lépj le gyorsan.

Ugyanígy szedd a lábad, ha valaki ajánlkozik, hogy majd ő személyesen kezeli a pénzed, garantálja a tőzsdei befektetés hozamát vagy azt mondja, hogy pontosan tudja, melyik részvény megy majd felfelé. Gyanús az ajánlat vagy aki ajánlja? Itt megnézheted.

Látható, hogy minden élethelyzet, személyiségtípus más megközelítést kíván, más termék lesz megfelelő. Azt is láttuk, hogy elég széles az állami és magán biztosítékok rendszere és tudsz elfogulatlan tanácsot szerezni.  A következő részben Kriszta és Timi elmesélik, melyik formát választották és elgondolkodnak, vajon nekik való –e a tőzsde?

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!

Szerző: |2018-12-03T13:03:53+00:002018.12.03.|Aktuális, Slide|