Kizárólag múltbéli teljesítmény alapján udvarlót se válassz, nemhogy alapot!  

Az előző részben megismertük a befektetési alapok előnyeit és hátrányait, mint olyan eszközt, amit pont a kisbefektetők számára fejlesztettek ki. Azonban a bőség zavarát érzékelve a választékban, a tanácstalanság egy időre úrrá lett az olvasóinkon. Kiss Mónika írása.

Hogyan válasszunk az alapok között?

Először határozzuk meg kockázatvállalási profilunkat, azt, hogy mennyi időre kívánunk befektetni és keressünk testhezálló alapcsoportot. Az előző részben már beszéltünk arról, hogy minden alapcsoporthoz meghatározott kockázati szint tartozik, a BAMOSZ oldaláról letölthetjük, hogy milyen típusú alapok léteznek.

Sajnos a kockázat biztos, a hozam nem, de ehhez szokjunk hozzá.

A második lépésben döntsük el, szóba jöhet –e ETF a befektetés céljára? Ha igen, erről készítsünk listát. Az ETF, ha nem mikroméretben vásárolod költséghatékony, könnyen értékesíthető befektetés, érdemes utánajárni, az előző részekben megtalálod a linkeket!

Arról is szó volt az előző alkalommal, hogy a tőzsdék életének normális része a fluktuáció.

Amikor egy alapot az elmúlt három vagy öt év teljesítményét megnézve meg szeretnél vásárolni, akkor lehet, hogy úgy jársz, mint amikor egy szimpatikus udvarlót csak a szombat délutáni viselkedése után ítélsz meg.Pedig jó lenne látni hétfőn reggel fél hétkor is, ébredés után, illetve legmegnyugtatóbb az lehetne, ha bezárhatnánk egy kísérleti laborba, hogy hogyan viselkedik különböző stresszhelyzetekben. Nos, erre a tőzsdén van lehetőség.

Tájékozódás céljából persze a hosszú távú teljesítményt érdemes megnézni, főként a saját csoportban, illetve a referenciaindexhez képest nézve.  Ezt a KID anyagból és a neten megtalálható összehasonlításokból el tudod végezni.

Sajnos az alapkezelők itthon nem nagyon reklámozzák a költségeket, pedig nagyon fontos, hogy a bruttó hozamból mennyit vitt el a menedzsment.

Egy alacsony hozamú kötvényalap esetében ez létfontos lehet. Itt pl.  letöltheted az MNB által összegyűjtött TER költségmutatókat, egyelőre a 2017-es és korábbi évekre, erről már az előző részben is volt szó.

Ha minden jól megy, mostanra kizártál pár nagyon drága alapot és azokat, akik éveken keresztül még annak az indexnek a teljesítményét sem tudták hozni, amelynek meghaladását célozták.

Erre való az alfa mutató, amely akkor pozitív, ha az alapkezelőnek sikerült a referenciaindexet felülmúlnia a saját költségeit is figyelembe véve. Ha ilyen alapot a csoportodban nem találsz (ez előfordulhat), akkor a legmagasabb alfájú alapokat nézegesd tovább!

Innentől fogva a kötvény és részvényalapok kettéoszlanak. A részvényalapoknál a béta azt mutatja meg, hogy ha a referenciaindex értéke átlagosan 1%-kal nő, hány százalékkal nő az alap árfolyama. Minél magasabb a béta értéke, annál kockázatosabb tehát az adott alap.

Kötvényalapoknál az átlagos hátralévő futamidő, a duration vezethet nyomra: minél magasabb az érték, annál magasabb a kockázat. Itt találsz ehhez illeszkedő adatokat.

Itt most nagylevegő, egyszerre olvasd el ezt a részt, ne aggódj, ha elsőre nem érted!

Jó lenne, ha hamarosan mindenhol hasonló összehasonlításokat láthatnánk, amelyben a magyar alapok Sharpe ratio-ját vagy a Sortino rátáját is közlik. Ezek nem túl bonyolult számítások, a Sharpe azt mutatja meg, hogy az egységnyi szórásra vetítve a kockázatmentes hozamhoz képest mekkora többlethozamot ért el az alap, a teljesítményhez milyen árfolyamingadozás társul. Minél magasabb ez a ráta, annál kedvezőbb számunkra. A Sortino ráta ennek továbbfejlesztése, hisz amikor pozitív tartományban „ugrál” a teljesítmény, azt miért is büntessük? Elég, ha a negatív ingadozást vesszük számba, ezt hívják downside deviation-nek.

Mintha azt a bizonyos szombat délutáni udvarlót akkor is láthatnád, amikor néhány évvel később mindkét kisgyerek egész éjjel betegen ébren volt, maga is elkapta a kórságot, de reggel nyolcra be kell érnie egy fontos tárgyalásra és leöntötte forró  kakaóval az egyetlen vasalt ingét

Keress rá, a magyar alapokról is gyakran közöl ilyen összehasonlítást a Portfolio.hu.

Külföldi alapoknál egyszerűbb az összehasonlítás, több cég is végez értékelési tevékenységet, itt van például a Morningstar rating, ami olyan, mint az éttermek között a Michelin, minél több a csillag, annál jobb a helyzet.

Mostanra rém bonyolultnak tűnik az egész? Attól függ, hogy állsz hozzá.

Alapot, általában befektetést úgy válassz, mint amikor a gyereknek kerestél óvodát/iskolát/megfelelő sportágat/bármi mást, ami legalább 3 évre szólt.

Akkor is egy egész sor új szakkifejezéssel ismerkedtél meg, néhány hét után már jól tájékozódtál a pedagógiai szaknyelv útvesztőjében és alapos listákkal rendelkeztél pro és kontra. Nem lehet skippelni a házi feladat elkészítését!

Hasonló gondossággal járj el, mint egy nagyértékű használati cikk megvételekor, hisz az alap sem más, egy hosszú távú eszköz, amely a megtakarítási céljaidat szolgálja.

A következő részben learatjuk a 12 rész gyümölcseit, valamint megtanuljuk, hogy hogyan ellenőrizzük befektetéseinket.

Minden pénzügyekkel kapcsolatos cikkünket a Pénztárca rovatunkban találjátok.

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!

Szerző: |2019-01-16T06:38:20+00:002019.01.15.|Aktuális, Pénztárca, Slide|