Te is érzed a nyarat, forrón, színesen és illatosan? A kamaszaid szerte- széjjel, barátoknál, edzőtáborokban, külföldi nyaraláson, nyelvtanfolyamon és fesztiválokon járnak? Neked is felszabadult egy kis időd a sok állandó hétköznapi kötelesség alól? Renner Kata írása.

Hogyan és mivel töltöd ezeket az órákat és napokat?

Ha az elmúlt éveid azzal teltek, hogy azt sem tudtad hogyan szervezd meg a gyerekek miatt a nyarat… Ha a játszótér, a strand és a munkahelyed között lavíroztál velük…

Ha a családi nyaralásokról fáradtabban érkeztél haza, mint ahogy elmentél

és aztán némi bűntudattal alig vártad, hogy elkezdődjön végre az iskola, miközben persze imádtad a velük töltött időt, most akár érezheted azt is, hogy

a hirtelen jött szabadságtól mégsem vagy teljesen boldog. Talán kissé üres lett az életed. Ez teljesen természetes érzés, nagyon sokunkra jellemző.

Először is próbáld átgonoldolni, mi az, amitől jobban érezhetnéd magad?

Tudom, hogy tudod, hogy az idő kerekét nem lehet visszafordítani, a gyerekek dolga az, hogy megnőjenek, a maguk szemével fedezzék fel a világot, ha erre képesek és most mennek a maguk útján, valamit már biztos jól csináltál.

Majd pár év múlva, már felnőttként meglátod újra köréd gyűlnek, ne izgulj emiatt!

Addig is nézd meg őket és tanulj tőlük! Figyeld meg náluk a szabadság imádatát, felhőtlenségét, könnyedségét.

A semmittevés lezserségét. A barátokkal való együtt kacagás hangját. A szerelem varázsát. Emlékszel még, amikor Te voltál kamasz? Milyenek voltak azok a nyarak?

Te is érezted az iskola végén, hogy innentől pár hónapig nincs tétje semminek? Hogy könnyűek és színesek és melegek a napok? Hogy este később lehet lefeküdni, és ha korán is kel felkelni, szebbek a reggelek?

Emlékszel, Neked mi tetszett annyira a nyárban?

Nyilván most, felnőtt fejjel nem tehetjük meg, hogy nem megyünk dolgozni…Viszont lelazulhatunk. Akár “tervezetten”.

Elfogadhatjuk magunkat akkor is, ha nem vagyunk mindig tökéletesek, és lazábbra is vehetjük a szigort a saját életünkben. Mihelyt megengedjük magunknak, hogy kicsit könnyítsünk a napok terhein, a család is felszabadultabbnak lát majd minket. És lehet, hogy tetszeni fog neki ez a gondtalanabb, vidámabb Te.

Amikor eltervezed, hogy bármilyen rendetlenség is van a lakásban, akkor sem pakolsz el. Tudom, hogy így szoktad meg és jó, hogy mindig minden rendben van, de mi lenne, ha egyszer tojnál erre?

Emlékszel mit szerettél csinálni nyáron?

Strandra járni, barátokkal meginni egy koktélt és nagyokat beszélgetni, bicajozni a környéken? Lehajtott ablakkal meleg éjszakákon leautózni a Balatonhoz vagy bezárkózni egy hűvös szobába és olvasni nagyokat?

Én ezt nem tudhatom. Ezt csak Te tudod…

Emlékezz! Milyen vágyak és álmok feszegetik a lelkedet?

Próbáld meg elképzelni, hogyan látna téged most, az akkori kamasz éned. Mit tanácsolna?

Hogyan lazíts egy kicsit, és tedd tartalmassá, boldoggá a felszabadult idődet? Tudod, hogy sokan ilyenkor felkeresik a rég nem látott barátokat?

Azokat, akikkel régen annyira nagyokat lehetett nevetni vagy éjszakába nyúlóan beszélgetni. Hiszen most már talán nekik is több idejük van, hasonló cipőben járnak és örülnek annak, hogy jelentkezel náluk.

És persze ha a nyárról beszélünk, nem lehet nem beszélni a szerelemről…

Merre jár a szerelem és mi van vele? Részese az életednek? Jóban vagytok még egymással? És itt most nem arról a mindent felforgató és perzselő szenvedély-érzésről beszélek, ami kamaszkorunkban nyár elején jött, aztán a végére talán véget is ért.

Itt most a mi, saját, felnőtt kapcsolatunkra gondolok. Ami talán már 20 éve tart, vagy arról az újról, ami nem olyan régen kezdődött, vagy arról, amire várunk már talán régóta.

Fontos, igen éppen annyira fontos, mint a többi dolog az életünkben.

Hogy merünk-e még igaz szívvel szeretni.

Hogy valóban vágyunk-e egy társra vagy csak kifogásokat keresünk, hogy nincs senki, mert félünk megnyílni valaki előtt.

Hogyha párban élünk, foglalkozunk-e még ővele, úgy ahogy régen. Várjuk őt vajon apró kis meglepetésekkel, emlékszünk-e miket szerettünk mi együtt csinálni, milyenek voltunk régen és ha üzennénk neki egy kis kedves üzenettel, apró figyelmességgel, csábítással, mennyire örülne és lenne vevő rá?

A nyár, a maga felhőtlenségével és bohém hangulatával mindezeket az apró élményeket felnagyítja és megszépíti.

Merjünk kicsit mások lenni tehát nyáron, mint az év többi évszakában, jó eséllyel kitarthat ez őszre vagy akár télre is…

Nézzük meg, hogy élnek ilyenkor a gyerekeink és tanuljunk most mi, tőlük!

Ha mi boldogabbak leszünk, ők is megérzik ennek a pozitív hatásait. Egyszerűen utat mutatunk nekik egy boldogabb, szorongások nélküli felnőtt élethez.

Rólunk pedig annyit, hogy nincs az a szépítőszer, fogyó vagy hízó kúra, ami szebbé tehet minket, mint az, ha boldogok és kiegyensúlyozottak vagyunk. Ha elfogadjuk magunkat annak, akik lenni szeretnénk és ha néha saját magunktól is kérünk egy kis szabadságot ennek eléréséhez.

Ha pedig sikerrel járnak „újszerű kalandjaink”, amikor majd eljön a szeptember, legalább egy-két nyáron elkezdett újdonságot próbáljunk belőle magunkkal vinni az őszbe. Meglepően hamar pozitívabb irányba fordulhat az életünk tőle.

Szép nyarat Nektek!

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!