Jó reggelt, ébresztő! 2019 szeptember 2. Reggel. Drixler Imola írása.

5 perc múlva. Még meg se mozdult.

  • Ébresztő, kelj már fel!
  • Nem akarok. Nem tudok. Megpusztulok!
  • Nincs erre most idő. Elkésünk.
  • Jóóólvanmár, megyek!

Újabb 5 perc múlva. Még mindig nem mozog.

  • Felkelnél végre?!
  • Mér’ nem lehet békén hagyni?!
  • Békén hagylak, de akkor bkv-zol. Nekem indulnom kell.

Újabb 5 perc. Lajhárként vonszolja magát. Szenved.

  • Én kész vagyok, hogy állsz?
  • Már a zoknim veszem. Nyugimár!
  • Engem te ne nyugtass. Mindig rád kell várni. Nem lehetett volna tegnap kikészíteni a ruhád, cuccod, mindened?

Kocsiban. Bambul előre üveges szemmel.

  • Na végre.
  • Haggyá’ már!
  • Hurrá, dugó. Ha előbb indultunk volna, biztos már rég száguldoznánk.
  • Mi ez a neylonzacskó? Úgy nézel ki, mint egy lepattant homeless.
  • Ccccc……A mai táskám.
  • Hol a táskád?
  • Apánál.
  • De mér’ van apánál?!
  • Mert ott felejtettem.
  • De tudtad, hogy iskola van ma, nem? Két hónapod volt rá, hogy előkészítsd.
  • Jaj Mamaaaaa.
  • Tolltartó?
  • Minek? Nem kell.
  • Miazhogynemkell?!
  • Mama, haggyál.
  • Fésülködtél ma egyáltalán?
  • De miért?
  • Nem volt időm rá.
  • Fogat mostál?
  • Biztos?
  • Mamaaaaaaaaa!
  • Töröld le a fogkrémet a szád széléről.
  • Szia Mama.
  • Szia Kincsem.
OLVASTAD MÁR?  Pedagógus Kossuth-díj

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!