Diákmunka tekintetében két hozzáállás létezik: az egyik kíméli a kamaszt, hogy a munka való világával találkozzon. A másik pedig alig várja, hogy dolgozzon valamit (bármit) csak megtapasztalja, hogy milyen érzés azt a pénzt elkölteni, amit ő keresett meg. Nem mellesleg sok családnál igenis számít, hogy a kamasz szórakozásához, extra kiadásaihoz nem (vagy kevésbé) kell anyagilag hozzájárulnia a családnak. Szücs Szilvi írása.

Minél előbb (korhatár után), annál jobb

Személyes friss, ropogós tapasztalat: minél előbb elkezd dolgozni egy kamasz, annál gyorsabban változik meg a pénzhez való viszonya.

Mindannyiunknak van egy saját története a nyári (vagy esetleg az év közbeni) munkákról. Kinek mi volt az akkori motivációja, lehetősége, attól függően keresett és talált munkát. Itt most nem az építőtáborok melóira gondolunk, ami kötelező volt, tehát a szőlőkötözgetés vagy az almaszedés most nem “számít”! Hanem az első munkahely, ahova akkor is be kellett menni, amikor elmúlt a kezdeti lelkesedés.

Emlékszem az első fizetésemre, amikor kilépve a munkahelyemről biztos voltam benne, hogy mindenki engem néz amikor saját pénzből megvettem az első walkmanemet.

Visszatérve 2018-ra és a kamaszokra. Hányszor hívtad fel a figyelmét a saját gyerekednek, hogy “kisfiam, ha majd saját kereseted lesz, akkor abból majd elmehetsz minden másnap moziba, de amíg….”? Igen ám, de

mit, mikor és hogyan dolgozzon az a gyerek? Év közben is? Ez komoly?!

Az nlcafe.hu cikke az évközbeni diákmunkáról nagyon tanulságos. Idézet az egyik interjúbóll: “Peti tizenhat éves. Az egyik fővárosi két tannyelvű gimnáziumba jár, most végzi a tizedik osztályt. Fizikus szeretne lenni. Hetente egyszer-kétszer mindig dolgozik. Pénteken általában raktáros valamelyik nagy áruházban, szombaton pedig lövészetet oktat, az édesapja mellett.” Az interjúból az is kiderül, hogy a fiú havonta tízezer forint zsebpénzt kap aminek a fele ebédpénz, a többi elmegy az utazásra és a havi egyszeri szórakozásra.

“Kell a pénz, és nem akarok mindenre apáéktól kérni.”- mondja.

Ha évközbeni munkára adja a fejét, akkor érdemes előre megállapodni vele, hogy első a tanulás, mert ha megfordul a sorrend, akkor nehéz lesz “visszatalálni” a sulihoz. A motiváció sokféle lehet kezdve a szűkös anyagiaktól egészen odáig, hogy egy ilyen korú gyerek extra igényeit (több zsebpénz) igazán kipótolhatja egy kis munkával.

OLVASTAD MÁR?  Diákmunka, több úton

A jelenlegi szabályok szerint tanév közben, a szorgalmi időszakban 16 év feletti, nyári szünetben 15 év feletti, nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező diákokat, egyetemi és főiskolai hallgatók vállalhatnak munkát.  A legnagyobb választékot az ún. diákszövetkezeteken  keresztül találtok, ahol van egy napos vagy hosszú távú, alkalmi vagy folyamatos munka, mi órarendhez is igazítható. Nyári munkából óriási a kínálat, de év közbeni meló lényegesen kevesebb. Ami most aktuális: sok áruházban leltároznak, ahova diákokat (is) keresnek számolgatni az árut. Ez egy pár napos munka ahol lehet pénzt keresni. Óriási előny, hogy a tagság révén szerzett munka esetében nem jön létre biztosítási jogviszony.  A kapott pénzből tehát sem társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot, egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni!

Ezek a hivatalos információk, de milyen munkák adódhatnak ha nem teljesen a hivatalos verziót nézzük?

Az egyik ilyen a nyelvtanítás vagy a matek tanítás. Egy 16 éves kamasz simán tud(hat) annyira valamilyen nyelvet, hogy például elbeszélgessen valakivel nyelvgyakorlás címen. Sokan keresnek olyan lehetőséget, hogy gimis gyerek társalogjon angolul egy általános iskolással gyakorlás – jelleggel. Vagy éppen matekozzon egy kicsit az alsóssal. Itt fontos, hogy legyen egy terv ami alapján tanulnak.

OLVASTAD MÁR?  Egészség ezreknek, milliók a kórháznak

A másik ötlet a Youtube csatorna indítása. Aki kellőképpen extrovertált, annak kiváló lehetőség videókat készíteni és ha van mondanivalója vagy vicces a téma amiről beszél, akkor komoly tömegeket mozgathat meg, ami egyenlő azzal, hogy egy idő után pénzt keres vele. Három jó példa erre: az egyik Dancsó Péter, aki rövid idő alatt több százezres látogatószámot produkált a vicces film-és reklám kritikáival. Szirmai Gergely pedig a kevésbé vicces, inkább érdekes mozifilm ajánlói tették országosan népszerűvé. Mindketten megélnek ebből a tevékenységből. A lányoknak itt van Móni világa, aki szépségápolás témában indított csatornát. A hirdetések számából ítélve neki is beindult a dolog.

Ha valaki nem ennyire extrovertált, annak más munkák is beeshetnek. Kiváló példa erre a fotózás, amit a fiatalok többsége egyébként is csinál. Ha valaki jó képeket készít azokat felteheti képcserélő, fotó értékesítő honlapokra. Ilyeneket itt és itt, no meg itt is találhattok.

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!