A nagy középsuli választó sorozat- harmadik rész

Eddig négy gimnáziumot véleményeztünk, most jön a következő kettő. A sorozat egy szubjektív vélemény folyam, amelyet az olvasók írnak, előre meghatározott kérdések alapján. A cél az, hogy minél emberközelibbé, kamasz-közelibbé tegyük az egyes iskolákat.  Az előző részekben a Városmajori és a Szent Imréről ITT olvashattok. A Vörösmarty és az AKG véleményezését ITT találjátok. Az olvasás alatt arra bíztatunk benneteket, hogy kapjátok el a hangulatot, olvassa el a kamasz “érdekelt” is (hiszen minden íráshoz a kamasz is hozzászólt) és együtt gondolkodjatok tovább a kérdésen. Ebben a részben az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumról és a Kölcsey Ferenc Gimnáziumról írunk.

1. A Trefort, Dávid (17), 11. osztályos.

Mikor kezdtetek el foglalkozni azzal, hogy hova menjen középiskolába?

– Dávid nagyon könnyedén vette az általánosban az első négy osztályt és ez felsőben sem változott. Soha nem volt kitűnő tanuló, de látszott rajta, hogy érti, gyorsan tanul és tud is tanulni. Nagyon jó osztálya volt, ezért úgy gondoltuk, hogy megpróbáljuk a hatodikos felvételit, de csak a nagyon erős gimnáziumokat tűztük ki célul (Radnóti, Eötvös, Apáczai, Trefort) és úgy voltunk vele, ha ezek közül bármelyikbe is felveszik akkor megyünk ha nem, akkor maradunk.- kezdi Dávid anyukája.

Ezt vele is megbeszélték, együtt nézték meg a sulik honlapját és a végső „listát” is együtt rakták össze. (Anyapara megjegyzés: a Trefort honlapja nagyon „gagyi”, tehát ez alapján választani elég nehéz lehet egy szülőnek vay kamasznak.)

Megoszlanak a vélemények, hogy előkészítőre hova menjen a felvételiző. Mi azt javasoljuk, hogy igyekezzen oda járni (időben kell minden gimibe jelentkezni, mert hamar elfogynak a helyek!), ahova leginkább szeretné, hogy felvegyék. Dávid is a Trefortba járt előkészítőre, amit nagyon szeretett.

– Megmondom őszintén, Dávid volt az első felvételiző gyerek a családban (négy gyermekünk van) és én minden statisztikát megnéztem a sulikról, megkérdeztem ismerősöket akik oda járnak, megvettem a friss középiskolai kiadványt, elmentem az összes nyílt napra.

Hogy sikerült az írásbeli? Mi volt a következő lépés?

– Az írásbeli felvételi nem sikerült úgy ahogy szerettük volna, így nagyon fontosak voltak a szóbelik.A Treforton kívül mindenhol tárgyi tudású szóbeli volt, és hát voltak negatív élmények is, pedig ő akkor még csak 12 éves volt!

A szóbeli felvételiről ITT írt egy nagyon fontos cikket egy apáczais (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium) tanár az anyaparán.

Vannak olyan gimnáziumok, akik kizárólag a tárgyi tudásra „mennek” a szóbeli felvételin. Ezt az előkészítőn már lehet tudni. És vannak olyan sulik, ahol pont nem a tárgyi tudásra, hanem inkább az emberi oldalt helyezik középpontba. Ilyen a Trefort is.

– Inkább rátermettséget néztek, ez neki nagyon tetszett, sikerült is megnevettetni a tanárokat és amikor kijött azt mondta ide szeretne járni. Fel is vették, most 11.-es. Nagyon jó osztálya van, az osztály átlag 10. év végén 4,6 volt, és ami nekem a legfontosabb jó érzi magát a suliban, nem stresszel, tanul, de azért van szabad ideje is. A Trefort alapvetően egy kemény gimnázium, annak javaslom, akinek „jó feje” van, tud tanulni és bírja a terhelést. – meséli az anyuka.

– Négy gyermekünk van. Minden gyerek más, máshogy teljesít, más érdekli. Ráadásul a felvételi rendszer nagyon rosszul van kitalálva,

egy napon kell toppon lenni és igazából nem arra kíváncsi a rendszer mit tud a gyerek hanem arra, mit nem tud.

Így, én azt tudom tanácsolni, üljetek le a gyerekekkel és legyen A,B és C terv, hogy ne érjen meglepetés.- adja „útravalóként” Dávid anyukája.

2. Kölcsey Ferenc Gimnázium, Anna 2016-ban végzett.

– 2011-ben felvételizem és nagyjából a nyolcadik osztály elején kezdtünk el foglalkozni azzal, hogy milyen iskolákat jelöljünk be és hogyan, milyen sorrendben.  Elsőként jelöltem meg a Kölcseyt, azon belül is a francia kéttannyelvű osztályt. Előtte persze voltunk nyíltnapon, bementünk órákra is, szóval már a legelején nagyon megtetszett a suli. Mivel Budán lakunk az iskola pedig Pesten a hatodik kerületben van, nem sok ismerősöm ment oda, pár tanár az általánosban viszont ismerte és nagyon ajánlották. Információkat inkább az internetről, felvételi könyvekből illetve a nyíltnapokról gyűjtöttünk össze.- írja Anna.

A nyílt napot sokan emlegetik. Ha tehetitek, mindenképpen menjetek el együtt vagy külön-külön megnézni a kiszemelt sulikat. A feeling miatt. A megérzéseitekre is hallgassatok (a kamaszok is), ne csak a száraz tényekre!

Az is egy megoldás, hogy a nyílt napon szétváltok és a végén megbeszélitek, hogy ki-mit látott. Nem kell mindent együtt csinálni, nem beszélve arról, hogy több szem, többet lát!

– Anyukámmal közösen döntöttük el, hogy mi hogy legyen, de ha jól emlékszem a sorrendet rám bízta, és ha valamelyik iskola mégsem volt szimpatikus valamiért, azt egész egyszerűen kihagytuk, szóval nagyon is volt beleszólásom a dolgokba!- emlékszik vissza Anna.

A Kölcsey mellett bejelölték (ebben a sorrendben) Eötvöst, Veres Pálnét és a Móriczot. Leginkább olyan osztályokat kerestek, ahol nyelvet lehet tanulni, nyelvi előkészítős, vagy humán beállítottságú.

– Mivel akkor még versenyszerűen sportoltam ellenérv volt az, ha az iskolában hangsúlyozták, hogy nem kérnek a sportolókból. Emiatt is jelöltem be elsőként a Kölcseyt, mivel itt a tanárok jobban tolerálják a hiányzásokat, egyrészt azért is, mert van sportosztály.- említ egy újabb, sokakat érintő szempontot Anna.

Mi a suli legnagyobb előnye?

– A Kölcsey legnagyobb előnye egyértelműen a francia nyelv! Ha valaki jól meg akar tanulni, akkor ezt ajánlom neki. Öt év alatt, teljesen ingyen felsőfokú nyelvvizsgához lehet jutni, ami óriási előnyt jelent továbbtanulásban. Anyanyelvi tanárokkal, rengeteg francia programmal, francia tábor, francia hetek cserediák program, stb.

– Az első év nagyon kemény, nálunk nyolcan(!) kiestek rögtön az év végén, mert nem bírták. Olyanoknak ajánlom, akik úgy érzik, kibírják a legelején a heti 20 francia nyelvű órát, (később franciául lesz a matek, fizika, biológia, informatika, történelem, földrajz). Ezenkívül kilencedikben és tizenegyedikben vannak vizsgák is, amikkel a szintünket mérik fel. A nehézségeket leszámítva nagyon megéri, mivel a legtöbben, amikor végeznek a Kölcseyvel már két nyelvvizsgával rendelkeznek.