A környezet védelme, a tudatos vásárlás, a hazai élelmiszerek előnyben részesítése nem új fogalmak. Kicsit megfoghatatlan, ezzel együtt sokan egyetértenek vele. Elméletben. Viszont amikor vásárlásra vagy cselekvésre kerül sor, akkor nagyon kevesen vagyunk akik megtesszük, megvesszük. A környezettudatosság leckeszerűen ott van a fejekben, de a praktikum és a kényelem mindent visz. Szücs Szilvi írása.

Egyéni szintek és a közösség

Figyelemreméltó adat, hogy ma egy fej káposzta tápanyagértéke a talajromlás következtében 90%-kal kisebb a 80-as évek káposztáihoz képest. Dr. Nagy Éva gyógyszerész a Richter Anna díj Gyógyszerész kategóriájában győztes csapat vezetője, hivatása mellett az egészséges életmód és környezettudatosság elkötelezett híve.

Felelősségteljes patikusként a hozzáfordulók szemléletét is évek óta formálja, hogy tudatos életmóddal és táplálkozással tegyenek magukért, a betegségek megelőzéséért.

A tudatos táplálkozás egyik alapja, hogy minőségi, megbízható forrásból származó élelmiszerek kerülnek az asztalunkra. Éva és csapata, köztük egy végzős humánökológus hallgatóval, kosárközösséget hoztak létre. A kezdeményezés célja, hogy megismertesse a környék termelőit a vásárlókkal. A kisfilmjüket ITT tudjátok megnézni.

A közösség újrafelfedezése

A bezzeg régen mondást ebben a témában nagyon relevánsnak érzem, pedig esküszöm, hogy nem szeretem! A tömeges urbanizáció az elmúlt kétszáz év terméke. Akkor a világban az emberek kb. 2 százaláka élt városban, most kb. 55 százalék. Atomizálódó társadalom, az élet nagyrésze egyedül zajlik, egyedül döntünk, egyedül harcolunk a környezeti ártalmak ellen is.

Itt lép be újra a közösség.

Az a közösség, ami összetart, ami beszélgetésre hív, ahol segítenek és meghallgatnak. Mert a közös együttlétek alatt lehet a legjobbakat beszélgetni. Emlékeztek nagyszüleinkre, hogy mindig találkoztak, beszélgettek, együtt mentek a piacra bevásárolni? Ilyenkor az étel összehozta az embereket.

Írtunk arról, hogy a közös vacsora összehozza a családot még akkor is, ha a kamasz nem feltétlenül nagy örömmel ül le az asztalhoz. Az evés ilyenkor másodlagos (bár az egyáltalán nem baj, ha finom és egészséges), az együttlét az, ami hozzátesz a naphoz.

A bevásárló közösségek helyi termékek forgalmazására jönnek létre szerte az országban. Céljuk a helyi gazdaság élénkítése, a helyi megélhetés segítése a pénz helyben tartása által, valamint a helyi élelmiszer termelés és fogyasztás erősítése.

OLVASTAD MÁR?  Kapunyitás és kapuzárás egyidőben

Kamaszok és a kosár

A ma már közel kétezer fővel működő közösség szervezői az vagy, amit megeszel projektjükkel az ország más területein is szeretnék támogatni, mentorálni a nyitottan és egészségtudatosan gondolkodókat, hogy hasonlószerveződésben vásároljanak élelmiszereket helyi termelőktől.

Dr. Nagy Évával arról beszélgettünk az Anyapara LIVE-ban, hogy két kamasz gyerekére milyen hatással volt az, hogy az egészséges ételek, alapanyagok “hírvivője” lett. Esznek-e azóta több hazai termelő által készített kézműves termékeket. Mit jelent számukra egy kosárközösséghez tartozni.

A kamasz látszólag nehezen változtat a bevált étkezési szokásain és kedvenc ízein, de ha elékerül valami finom (bár sosem látott) étel, akkor azt kellő türelemmel kivárva, megkóstolja. Legyetek türelmesek, várjátok ki az éhes farkasok megfelelő pillanatait, megéri terelgetni őket!

Van egy innovatív ötleted? 

Pályázz a Richter Anna Díjra, amely olyan újszerű ötleteket támogat, amelyek kreatív és innovatív módon járulnak hozzá az oktatás és az egészségügy fejlődéséhez. 

Ha aktívan dolgozó orvos-, egészségügyi szakdolgozó-, gyógyszerész-, kutató- vagy hallgatónő vagy, akkor állíts össze egy maximum 5 fős csapatot és pályázz!

A tét nem kevés, a húszmillió forint összdíjazású pályázatban négy ötlet a zsűri által, egy pedig a közönség szavazat alapján valósulhat meg.
További részletekért kattints:
https://www.richterannadij.hu/

Fotó: pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!