Az egyik legunalmasabb és egyben legmisztikusabb kérdés a KÉSZAHÁZID. Ez az a téma, amely 6 éves kortól akár 18 éves korig is örök kérdés lehet minden nap. Olyan, mint a mi ettél ma a suliban? Nem. Ez még annál is misztikusabb. Szücs Szilvi írása.

Mi volt a házi, miből van házi, kész van-e a házi.

Aki 12-13 éves kor körül is készaházizik, az abból indul ki, hogy ha alsó osztályban segítségre volt szüksége (a gyerekek többségének segítségre van szüksége) és ez jól működött, akkor „sikeres csapaton ne változtass” felkiáltással ezt miért ne lehetne folytatni? A gyerek igényli, hogy kikérdezzék, hogy együtt tanuljanak. Végül is nekem se rossz, ha átismétlem az Aradi vértanúk nevét…Oké, de mikor kell abbahagyni?

A másik iskola ezzel szemben azt mondja, hogy

az együtt tanulás helyett, egy idő után a kamaszt meg kellene tanítani egyedül tanulni.

Kitalálni neki, kvázi személyreszabni az otthoni tanulási procedúrát. Vagy azért mert éppen senki nincs otthon amikor ő hazaér és lenne ideje tanulni, vagy szimplán azért mert ebben a korban már igenis meg kell szoknia azt, hogy egyedül közlekedik, egyedül készít magának otthon valami kaját, egyedül jár a barátaival moziba.

Ha ezeket simán össze tudja hozni, akkor tanulni miért nem tud egyedül? Ha nehézségei vannak egy-egy tantárgy esetében, akkor arra kiváló megoldás a különóra, amely lehet, hogy csak pár alkalommal is elegendő.

Minden szülő elismeri, hogy a legrosszabb a saját gyerekét „tanítani”, mert két perc alatt olyan ideges lesz az ember, ha valamit nem ért szegény gyerek, hogy elveszíti az összes józan eszét néhány pillanatra. A többség volt már így, tagadni tilos!

És mégis: sokan nem merik meglépni, elengedni, ha úgy tetszik a „házi – témát”. Miközben ez is egy olyan kérdés, amit egyénre szabva, következetesen lehet alakítani. Természetesen figyelembe venni a kamasz életkorát és egyéni helyzetét. Mondok egy példát: ha 12 – 13 éves, akkor nagy általánosságban még nem tud előre tervezni, megbecsülni, hogy mennyi időbe telik egy nagyobb anyagot megtanulni. Ugyanez 16 – 17 évesen már menni fog.

OLVASTAD MÁR?  Sztereotípiák

Hat tipp a „kész a házid” alternatívájára

1. Mindennap 18 órától 19 óráig tanul a gyerek. Ekkor nincs elöl semmilyen kütyü. Előnye: kiszámítható, tervezhető.

2. Ha nincs ennyi tanulnivaló másnapra, hogy másfél óráig kelljen rá készülni (házit írni, stb.)akkor olvasson. Mindegy mit. Bármit. A lényeg, hogy legyen egy kijelölt időpont és az ne változzon mindennap.

3. Készít egy listát, hogy milyen tantárgyakból kell tanulni és az kb. mennyi időt vesz majd igénybe.

4. Mindig ugyanott ül, odakészít magának innivalót vagy valami finomságot. Az órát kiteszi és 15 percenként 1 percre feláll. Csinál valamit, majd visszaül.

5. A tantárgyak mellé a végén 1-5 ig osztályozva odaírja magának, hogy szerinte hányasra sikerült megírnia a házit. Ha a következő héten ez a jegy nem változik, akkor azt megbeszéli a szüleivel/tanárral, hogy mit javasolnak. Vagy: amikor bemész a tanárhoz fogadóórára a hét kérdésed mellé ezt is felteszed.

6. A tantárgylista mellé azt is odaírja, hogy szerinte melyikből a legjobb, melyikből közepes és melyik az, ahol gáz van. Ezt beszéljétek át. Miért gondolja ezt? Szerinte mit tud ő változtatni és mihez kér segítséget.

Ezek természetesen nem kőbevésett dolgok. Elég ha csak egyet kipróbáltok és máris picit más megvilágításba kerül a rettegett kész a házid téma. Kis lépések taktikájával még az is lehetséges, hogy ő választ valami olyan megoldást amit tényleg hatékonynak érez és szívesen csinálja.

Fotó:www.pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!