Sokat beszélgettünk arról, hogy milyen összefüggésben van létjogosultsága az oldalon a nők gyermekvállalásának kérdése, hiszen aki az Anyaparát olvassa, annak már van gyereke… Mégis úgy döntöttünk, hogy ez a téma sokkal több annál, hogy ne beszéljünk róla, hiszen a meglévő családi felállást is érinti. Sokkal több és fontosabb annál, hogy úgy tegyünk, mintha minden oké lenne. Novák Katalin, családokért felelős miniszter egy videóban üzent a nőknek: a bátor döntés az, ha mered vállalni a függőséget egy férfitól, nem építesz karriert, nem vágysz olyan munkára, amiből egyedül is el tudod tartani a családodat. Salát Janka írása.

Mondta ezt egy olyan országban, ahol az adatok szerint a gyermeket nevelő családok 42%-a él létminimum alatt

Emellett a gyermeket nevelő nők 89%-a minden nap gondoskodik gyermeke ellátásáról és neveléséről, szemben a férfiak 70%-ával. A nők 56%-a minden nap végez házimunkát, szemben a férfiak 14%-ával. A nők jövedelme átlagosan 14%-kal alacsonyabb a férfiakénál. A 41-45 éves férfiak 22%-a, a nők 11%-a gyermektelen. A gyermekek 11%-a eleve apa nélkül jön világra. A nők 36%-a egyedül neveli gyermekét, szemben a férfika 9%-ával.

Miért a nőket veszik elő, ha a gyermekvállalási kedv növeléséről van szó?

Összességében több nő vállal gyermeket, mint férfi, vagyis sok nő marad férfi nélkül már a terhesség idején. A nők többet dolgoznak, kevesebbet keresnek, mint a férfiak, de még a kétkeresős családok sem tudják biztosítani az anyagi biztonságot gyermekeik számára.

Sok olyan családot ismerek, ahol működik a férfi-nő közötti harmónia. De még többet ismerek, akiknél hiba csúszott a gépezetbe

Eszembe jut Éva.

Egyetem után hozzáment szerelméhez, az azt követő 14 évben szült 6 gyereket, főállású anyaként teljesedett ki. Párja egyéni vállalkozóként eltartotta a családot. Nem voltak gazdagok, de boldogan éltek. Amikor a férj beteg lett, a tönk szélére jutottak, amikor meghalt, az egyetlen lehetőség a többiek túlélésére az volt, ha a legidősebb fiú kimarad az egyetemről, és kétműszakban munkát vállal.

Éva is próbálkozik alkalmi munkákkal, bejelentett állást találni 5 kiskorú mellett 0 év munkatapasztalattal: lehetetlen.

Eszembe jut Melinda.

Két gyermek édesanyja. A férje családfenntartó volt, egészen addig, amíg vastagbélrákot nem kapott. Azóta munka helyett kezelésekre jár, Melinda pedig eltartja a családot, és ápolja a férjét.

Eszembe jut Anna.

Aki a 29. héten adott életet ikreinek. A gyerekeket 6 éven keresztül hordta fejlesztésekre, nem dolgozott, minden idejét az ikrekkel töltötte, férje finanszírozott mindent, miközben folyamatosan megjegyzéseket tett, amiért Anna csak két kriplinek volt képes életet adni. Néha egy-egy pofon is elcsattant. 7 év után Anna megunta és kirakta urát.

A gyerekek iskolába járnak, Anna alkalmi munkákból él, sehol nincs szükség két beteg gyermeket egyedül nevelő nő munkaerejére. A férj külföldre költözött, tartásdíj helyett megjegyzéseket küld: „Látod, mire mész nélkülem?”

Eszembe jut Timi.

Nagyon fiatalon, nagy szegénységben vállaltak gyermeket a párjával. A kisfiú szemük fénye, igyekeznek mindent megadni neki, sajnos fűtött szoba nem mindig jut. Timi második gyermekének is életet adott, a kórházból már nem vihette haza, a baba nevelőszülőkhöz került. Timi kéthetente két órára találkozhat csecsemőjével.

Párjával az anyagi biztonság megteremtésén fáradoznak, hogy visszakaphassák az államtól kisbabájukat.

Eszembe jut Zsuzsi.

Nem tervezett gyermekáldást, az akkori barátja pedig egész gyors tempóban felszívódott, amikor kiderült a terhesség. Zsuzsi vállalta a babát, visszaköltözött a szüleihez,

a baba féléves kora óta dolgozik, szeretne leválni a szüleiről.

Eszembe jut Eszter.

A főnöke évről évre egy évvel meghosszabbítja munkaszerződését, de nem veszi fel határozatlan időre. Pontosan tudja, hogy a frissen házasodott Eszter azonnal baba-projektbe kezdene, ha stabil állása lenne.

Eszter még vár, hátha biztos körülmények közé tud majd gyermeket vállalni.

Eszembe jut Kata.

24 éves. Szülei négyévesen fogadták örökbe, apja 14 évesen kényszerítette először orális szexre. „Anyád is jobban járt volna, ha csak szopós kurva marad!”. Jelezném, az apa kő heteroszexuális, minden „buzit” gondolkodás nélkül küldene gázkamrába. Kata egy év után mondta el az anyjának, aki jogi lépéseket nem tett, mert félt, hogy elveszik tőlük a kislányt. A zaklatás azonban ekkor abbamaradt.

Timi magát aszexuálisként definiálja, nem akar férfit az életében, gyereket azonban szívesen fogadna örökbe. Ő nem alkalmas gyermekvállalásra, hiszen egyedülálló, a szülei alkalmasnak ítéltettek.

A tudatos gyermektelenség hazánkban elenyésző, a döntő többség kényszerből marad gyermektelen.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának 2014-16 között átfogó mélyinterjús kutatását arról, miért nem vállalnak gyereket az emberek. Az interjúk tapasztalata szerint a gyermektelen férfiak elég vígan hencegnek vele, hogy megúszták a gyermekvállalást, a nők ugyanakkor igyekeznek valami társadalmilag elfogadható magyarázatot adni.

Férfinak megúszni a gyermekáldást: dicsőség, nőnek megúszni: szégyen.

A leggyakoribb ok, amiért egy nő gyermektelen marad, hogy nincs olyan párkapcsolata, amelybe biztonsággal gyermeket lehetne vállalni. Sok nő éppen a megbélyegzéstől való félelmében nem vállal egyedül gyereket. (Érthetetlen, hol van az megírva, hogy az egyedülálló anya nem teljesértékű? Ja bocs, az Alaptörvényben, kiment a fejemből.)

Rengeteg pár vágyik gyermekre, de különböző egészségügyi okok miatt a gyermekáldás várat magára. Természetesen sokan említik az anyagi okokat:

létbizonytalanságban él, vagy a munkahelyére nem vennék vissza szülés után.

Ez a téma a kamasz lányunkat vagy fiúnkat ugyanúgy érinti majd, amikor ott lesz a döntés, hogy milyen családi felállásban, mikor és kivel képzelik el a jövőjüket. Szeretnének gyereket. Szeretnének gyereket? Engedik-e egymás szabadságát vagy vannak szabadok és mégszabadabbak…

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!