Halk zajra ébredek, de ez nem zaj, ez madárcsicsergés. Beszűrődik a napfény a redőnyön keresztül, nyújtózom és  elmosolyodom: hát itt vagy tavasz! Majd a következő pillanatban mintha egy több tonnás szikla zuhanna a mellkasomra, a gyomrom összerándul, mély levegőt kell vennem, hogy érezzem: igen, ez a valóság, ebben kell élnünk egy darabig. Drixler Imola írása.

Telefon be; nézem, mi történt, amíg aludtunk.

Az első, ami szembejön egy videó, amin a karanténban lévő olaszok énekelnek az ablakaikból, a teraszaikról szívhez szólóan. Utcák, háztömbök énekelnek együtt. Elsírtam magam. Először a félelem kúszott be alattomosan a gondolataimba, aztán a megrendültség, végül a csodálat.

Néztem azokat az embereket, akik megtalálták ebben az izolált, kegyetlen, válasz nélküli napokban az erőt, a tartozzunk össze érzést.

Letöröltem a könnyeimet és megfogadtam: mától fogva minden áldott napban megkeresem azt, ami örömet és erőt fog adni. Magamért, a gyerekeimért, a szeretteimért.

Nem adom meg magam az elkeseredésnek, az önsajnálatnak, a félelemnek.

Nehezebb lett az élet néhány napja.

És ne áltassuk magunkat: a neheze még hátravan. Észnél kell lennünk, tudatosabban kell élnünk, figyelnünk kell százszor jobban, mint eddig valaha. Fájni fog mindannyiunknak, ez biztos. Ez a krízishelyzet mindannyiunkat próbára tesz.

A közös feladatokon túl mindenkinek a saját leckéjével is meg kell birkóznia.

Lesz olyan, aki a gyerekkel való együttlétet idáig „letudta” a programokra rohangászással, utazásokkal. Neki feladat lesz napokat eltölteni egy lakásban a gyerekkel. Lehet, hogy az ő gyereke

most kapja majd meg először azt a figyelmet, amire mindig is vágyott úgy igazán.

Lesz olyan, aki eddig magába zárkózottan élt, de ebben a helyzetben jön rá, hogy mennyire fojtó is lehet a magány és talán

épp ő fogja megkérdezni a szomszéd öreg nénit, segíthet-e bevásárolni neki.

Lesz olyan munkaalkoholista , aki a négy fal közt jön rá, hogy nem menekülhet többé a valóság elől. Neki rendet kell tennie és szembenéznie, mi az, ami elől elfut.

OLVASTAD MÁR?  Megpillantani magamat a tükörben

Lesz olyan, aki a karantén alatt döbben rá, hogy mennyire működésképtelen a párkapcsolata. Lesz idő újraértékelni, újra ráeszmélni, mi jó van a másikban. Vagy éppen végleges döntést hozni, hogy ne tovább.

Lesz olyan, aki rádöbben, hogy végig hazudozta az egész életét; egy gramm őszinteség sem volt soha abban.

Talán megfogadja magának, hogy másképp szeretné ezentúl.

Lesz olyan, aki boldog szerelemben éli meg az eljövendő időszakot otthon a párjával. Na, ő a piszok mázlista talán.

Mindannyian egyedül vészeljük át ezt az időt.

Lehetünk a szeretteinkkel, de akkor is egyedül vagyunk a gondolatainkkal, szorongásainkkal, aggodalmainkkal. Ez az egyedüllét tehet még erősebbé, bölcsebbé bennünket. Óriási energiákat kell megmozdítanunk magunkban,

hisz mindannyiunknak ki kell lépnünk a komfortzónánkból.

A krízishelyzet itthon még „csak” néhány napja kezdődött, de már most kiderült, hogy mekkora kreativitás, józanság van az emberekben, micsoda segítségnyújtásra képesek egyesek.

  • Már az első napon megalakult egy csoport, ahol a kultúrára éhesek pl. online színház, koncert közvetítéseket nézhetnek. Keressetek rá, visszakaphatunk egy kicsit a régi életünkből.
  • Elindult az online otthonoktatás, ahol minden segítséget megtaláltok ahhoz, hogy a kamasz tanuljon.
  • Önkéntes segítőkből csoport alakult már a FB oldalon, akik a digitális oktatás mihamarabbi bevezetésének segítségét tűzte ki célul. Várják önkéntes IT szakemberek jelentkezését, akik tanároknak tudnak esetleg segíteni az átállásban. Lehet segítséget kérni és felajánlani.
  • A gyerunkanyukam.hu oldal elsősorban kisgyerekes anyáknak szól, most viszont április 12-ig ingyenesen ajánl 4 hetes edzést, természetesen online.
  • Volt, aki eljuttatott több szatyor édességet, élelmiszert kórházi dolgozóknak, hogy legyen energiájuk a folytatáshoz.
  • Egyre több helyről hallható, hogy társasházban élő szomszédok egy nyomtatvánnyal megkeresik az időseket és felajánlják segítségüket vásárláshoz, gyógyszer kiváltásához. A papírkára csak fel kell írni a vásárlandók listáját.
OLVASTAD MÁR?  Nagyon remélem, hogy az emberek bátrabbak lesznek és ők is előállnak a történetükkel

Ez csak néhány kezdeményezés, ami szembejött rögtön az első napokban. Megható ez az összefogás, segítségnyújtás, tenni akarás.

Köszönet, tisztelet és hála mindenkinek, aki megmozdul és segít.

Szerintem mindannyian tehetünk valamit ebben a nehéz időben, amivel megfoghatjuk (egyelőre jelképesen, de később valóságban is) egymás kezét és erőt adhatunk egymásnak. Lehet, hogy csak felhívunk minden nap valakit telefonon, aki otthon, egyedül éli meg ezt a nehéz helyzetet.

Lehet, hogy minden nap csak integetünk az öreg bácsinak a szomszédban, aki az ablakából néz kifelé.
Keressetek, találjatok és osszátok meg velünk kérlek, Ti miben tudtok most segíteni.

Vigyázzatok magatokra és egymásra!

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!