Kütyü nélkül nem élet az élet!

Kiskamasz és nagykamasz egyaránt „érdekelt” abban, hogy bármikor lehessen kütyüzni. Nyilvánvaló, hogy ez számunkra totál idegesítő, ezért különböző praktikákat találunk ki arra, hogyan lehetne legalább rövid időre, de távoltartani tőlük a telefonjukat, tabletjüket, bármilyen idegesítő kütyüjüket. Salát Luca írása.

Pontosan tudom, hogy kütyü nélkül nem élet az élet, de nem érdekel.

Mifelénk a kütyük ugyan minden utazás során (egy autóban töltött idő a négy gyerekkel) a tiltott listán szerepelnek, viszont előfordult már olyan eset, hogy megengedtük nekik, hogy addig is nyugi legyen.

A pszichológus vétkezik és ezt most be is vallja.

Remekül kalkuláltam: míg az úton aludtam, a négy gyerek az egy kütyü felé hajolva furcsa, de elviselhető hangokat adott ki magából és fordítva. Útközben kiderült, hogy a kütyü a tablet névre hallgat, és

a srácok nagyapja által keveredett bele az életünkbe.

Az arculcsapás a tengerparton történt, amikor a kisebbik kamasz a sziklákon üldögélve a hülye kütyüjén keresztül érintkezésbe lépett a szintén a hülye kütyüjei előtt molyoló osztálytársaival. Nem kellett sok bit, hogy a kölyöknek leessen a tantusz: a következő héten esedékes iskolai táborba nem csak a cimborák, hanem MINDENKI (még a legköcsögebb lúzer is) kiterjedt kütyükészlettel érkezik az osztályfőnök határozott tiltása ellenére. A tanárnőtől mi is kaptunk egy bájos levélkét, amiben arra kéri a szülőket, hogy lehetőség szerint

még okos telefont se engedjük gyermekünkkel a táborba, nemhogy elektromos fiszfaszokat.

Ezzel kezdetét vette az egész hetes balhésorozat: a gyerek felsorakoztatta anyabasztató rekreációs tevékenységének teljes repertoárját.

1. Az érzelmileg motivált:

OLVASTAD MÁR? Ki beszél a szülőkről?

Az olyan jófej anyukák, mint te vagy, mindig megengedik a fiaiknak, hogy tablettet vigyenek a táborba.

2. A szeretemegvont:

Gyűlöllek, mert örökre tönkretetted az életemet, köszönöm szépen mama!

3. Passzív – agresszív húrokat pengetve katatóniába esett négy órára egy pálmafa alatt:

Soha többé nem mozdulok innen.

4. A hízelgő:

Mama, neked van a legszebb feneked az egész tengerparton, ugye elvihetem magammal a gépet?

5. Az érzelmileg zsaroló:

Lécci, lécci, lécci, MINDENKI játszani fog, és MINDENKI rajtam fog röhögni, hogy ilyen gonosz anyukám van.

6. Az öngyilkossággal fenyegetőző:

Ezt nem bírom ki, nincs értelme az életnek, inkább megölöm magam.

7. A testvér bántalmazó:

Megöllek te féreg, a felnőttek pártján állsz te is…

Szerintetek mit tesz ilyenkor egy jó pszichológus síkideg anya?

Az utolsó napon otthagyja gyerekét a pálmafa alatt, ahol olyan békésen elüldögélt egy egész délután.
Bedobja a tengerbe a tablettet.
Bedobja a tengerbe a gyereket.
Bedobja magába a tablettát.
Vesz kétszáz kúnáért internet hozzáférést (ingyen csak a kütyün van), s ír egy kör – emailt az osztály levelezőlistájára, amiben elküldi a francba az összes olyan anyukát, aki renitens viselkedésével tönkretette a békés családi nyaralást. Mert mindaz, aki nem engedelmeskedik egy osztályfőnök kérésének, egy utolsó szarházi.
Ha mát megvette kétszéz kúnáért az internet hozzáférést, ír egy emailt nagypapinak, amiben elküldi a francba, mert nagylelkű ajándékával tönkretette a családi nyaralást. A szarháziság fogalmát ebben az esetben nem definiálja.
A családi béke érdekében megengedi, hogy elvigye magával azt a vackot a táborba, ettől hülyébb már úgysem lesz a gyerek.
Vállalja gyermeke perifériára sodródásának veszélyét családban és osztályban egyaránt, végsőkig kitart a tabletmentes verzió mellett, miközben bánatában leissza magát.
Szkanderezni hívja fiát: tét a tablet.