Házasságban élek, de egy másik férfi vall online szerelmet

Egy éve vagyok online szeretője valakinek. Soha nem gondoltam volna, hogy én valaha ezt fogom csinálni, de ma ott tartok, hogy nem tudnám elképzelni enélkül a mindennapjaimat. A mindennapi online bókok, szerelmes szavak, kedvességek, megerősítések nélkül. Amit egy vadidegentől kapok.  G.Andi írt, aki házasságban él, de online szeretőt “tart”.

Tavaly voltunk 15 éve voltunk házasokés azt éreztem, hogy nem bírom tovább. Persze senki nem sejtette, hogy bármi problémánk lenne.

A Facebook-on 230 lájkot kaptunk a 15 évért.

Először havonta, aztán háromhavonta (talán) volt köztünk bármi is a férjemmel. Próbálkoztam, néha sikerrel, de általában nem. Arra hivatkozott, hogy fáradt, vagy éppen a munkahelyen volt rengeteg problémája, éppen akkor volt újra egy nagy átszervezés a cégnél. Én sem voltam a toppon, három kamasz gyerekekkel, az állandó cseszegetésükkel. Úgy éreztem, hogy az egész napom róluk szólt…mire hazaért a férjem már magamat is alig viseltem el, nemhogy őt…

Mindketten nyakig benne voltunk a szarban ami a párkapcsolatunkat illeti.

Őszintén szólva ő sosem volt egy őrületesen érzéki pali, de mivel fiatalon házasodtunk, fogalmam sem volt, hogy “milyennek kellene lenni” egy elég jó házaséletnek…Ez az igazság. Anyám sosem beszélt erről, a barátnőim meg érdekes módon minden azt mesélték, hogy mennyire jó a férjükkel…Kivébe onanntól, amikor kiderült, hogy valamelyik félnek szeretője lett.

Ha láttam egy filmet, amiben szeretkeznek inkább kimentem a konyhába elpakolni valamit. Nem tudtam végignézni vagy egyszerűen nem érdekelt. Eszembe jutottok a tíz perxes szexek a férjemmel, amiről sokáig azt hittem, hogy nem lehet hosszabb. Az nem lehet, hogy EGY ÓRÁIG szerelmeskedsz valakivel!- kérdeztem a barátnőmet. Mindig azt gondoltam, hogy “ezek” biztos valami brutál jógik, akik ennyi ideig tudnak valamit kezdeni a másikkal…Nem vagyok büszke erre, de őszintén ezt gondoltam.

Azért is gondoltam ezt, mert fogalmam sem volt, hogy milyen másképp. Mert soha, senkivel nem éltem át.

Aztán poénból rámentem a Tinderre és ott megismerkedtem egy palival. Pont olyannal amilyet elképzeltem. És pont olyannal, aki semmiben nem hasonlított a férjemre, a gyerekeim apjára, első szerelmemre, legjobb barátomra, életem párjára…

Először csak csetelgettünk éjszakábanyúlóan. Bármilyen témát elindítottunk az úgy pörgött oda – vissza, hogy alig bírtam letenni a telefont hajnalban. Megtanultam két kézzel szöveget írni, hogy gyorsabban tudjak válaszolni. Másnap mégsem voltam fáradt. Pont olyan érzés volt, mint amikor megismerkedtem anno az egyetem alatt valakivel és sülve – főve együtt voltunk. Csak akkor offline. Most meg online.

Megtudtam mindent a családjáról (ő egyébként nem nős), a barátairól, a munkájáról, a hobbijairól, az utazásairól. 250 km választott el minket, de mindennap úgy éreztem, mintha velem élne.

Aztán elkezdődött az online együttlétünk.

Mindennap elmondta, hogy mennyire kíván és szeretne már találkozni velem. Nekem ez elég volt ahhoz, hogy felpörögjek. Hónapokig eszemben sem volt találkozni, aztán persze elkezdett foglalkoztatni, hogy ki ez az ember, akiről mindent tudok és mindent érzek. Ezerszer elképzeltem, hogy találkozunk…

Egyszer találkoztunk. A szex közepes volt, nyilván azért is, mert egy alkalom volt. Az egész néhány óra volt. Ebbe benne van egy ebéd és utána egy kávé.

Azóta is napi szinten “beszélgetünk”. A férjemmel sűrüsödnek az együttléteink. Amikor kedveseket ír Mr. Idegen, akkor én is kedvesebb vagyok a férjemmel. Amikor kíván Mr. Idegen, akkor ezerrel kívánom a férjemet. Amikor valami szexuálisat ír (le meri írni és már én is lemerem), akkor egész éjszaka szexelünk a férjemmel.

Bárcsak elmondhatnám neki az egészet. Bárcsak nem kellene egy harmadik.

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!

Szerző: |2018-09-22T10:55:19+00:002018.09.22.|Nőipara, Slide|