Amikor megláttam a hírt az azonnali mélységes döbbenet után arra gondoltam, hogy mire képes az ember. Mire képes az ember, ha például a bosszú vezérli a tetteit. Mire képes az ember, ha csalódott. Mire képes, ha nem beszámítható. Mivel nem tudunk semmi konkrétumot és nem is szándékunk elemezni a történteket, hiszen sem tudásunk, sem erőforrásunk nincs ehhez, de mégis írnunk kell erről, hiszen nap mint nap kamaszokkal élő szülőknek írunk tartalmat. Bábel-Szücs Szilvi írása.

A borzalmas tragédiára alig emlékezünk majd pár hét múlva, de arra, hogy a szemünk előtt zajlik két kamasz gyerek megölése és egy életbenmaradása, annak kell, hogy legyen üzenete. Mert ez brutális.

Erről ordít, hogy igazságtalan!

És most nem elsősorban arra gondolok, hogy a szakemberek benézték a szakvéleményt, mert sosem fogjuk megtudni, hogy pontosan ki-mikor-hol hibázott. Azért nem, mert a rendszer összezár, hallgat, eltussol, és bizony a rendszer is hibázhat. A teljes történetről szakértő írását a wmn oldalán olvashattok ITT. A NANE Egyesület véleményét pedig ITT olvashatjátok.

Hanem arra gondolok, hogy ez a tragédia alapvetően két ember között létrejött egyet nem értéséből indult, amihez semmi, de semmi közük nem volt a gyerekeknek.

És akkor itt vagyunk a történetben, ahol bármelyikünk válása kapcsán vannak fehér foltok.

Amikor zsarolunk, felhasználunk, kihasználunk, megmondjuk, követelünk, irogatunk, feljelentünk, öklünket rázzuk, fenyegetünk, sírunk…Mindezt úgy, hogy a gyerek végig jelen van. Hogy ő az asszisztens ebben a csatában. És azt hisszük, hogy

majd az idő megoldja, hogy

majd elfelejti,

mert még olyan kicsi, hogy

így is szeret, hogy

de én annyira szeretem…

És ritkán tesszük össze a puzzlet, hogy negyven évesen miért járunk pszichológushoz.

Az anyánk miatt. Az apánk miatt. Amiatt, hogy nem hagytak ki minket a tyúkszaros életükből amikor váltak.

Nincs tanácsom, nincs nagy okoskodás, talán csak annyi, hogy hallgass. Hallgass a gyerekre amit mond és hallgass a szívedre: ha szereted őt, ne rángasd bele a válásodba. A válás alapvetően két ember párbeszéde.

Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember, a Hintalovon Alapítvány vezetőjének könyve a Rám is gondoljatok, alapmű a válni készülő szülőknek. Nagyon fontos mantra a könyvben az, hogy: kérj segítséget!

“Ne feledjük azt sem, hogy mindenkinek más a legjobb segítség. Neked a barátnőd, nekem egy coach, neki egy lelkész vagy egy pszichológus, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy a sok kérdés, és szorongás ne maradjon az emberben.

Ameddig csak te látod, a te problémádat, hiába nézed hosszan, csak a saját szemszögedből fogod látni.

Amint hangosan megfogalmazod valakinek, amint bejönnek újabb nézőpontok, azonnal ott lesz a segítség, és megláthatsz olyan megoldásokat, amik addig fel sem tűntek.”

Gondolj arra, hogy abban mégiscsak lehet valami, hogy az ember sorsa a változás és el kell fogadnod, hogy a “kényelmesből” át kell ülnöd egy látszólag fapadosabb sorsba. Látszólag. Ebben az átmeneti időszakodban a kamasz gyerek állandóan figyel.

Azt nézi, hogy te, hogy vagy. Hogy minden oké-e. És igen, szedd össze magad: minden oké.

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!