Édesapám életemben kétszer vert meg. Egyszer egy este, amikor alvás helyett az öcsémet ijesztgettem, egyszer pedig akkor, amikor kiszaladtam az úttestre egy autó mögül.
Sokszor irigykedve jelzi a környezetem, Te aztán nem parázod túl a gyereknevelést! Ilyenkor nem árulom el, hogy feketeöves szorongóként nincs erőm olyanokon rugózni, mint hogy a kölyköm megbukik fizikából, haskilógatós
Csepp mázlival a gyereked kamaszodásával nem csak egy, hanem sokkal több pár büdös láb szagához kell hozzászoknod.
Vajon az ember életében eljöhet az a pillanat, amikor elégedetten hátradől, és megveregeti saját vállát: ezt az anyaság dolgot egész jól végigcsináltam?
A (nagy)kamasszal együtt nyaralás több kérdést felvet és mégtöbb saját magadnak örökre megfogadandó tényt tartalmaz. Aki most készül, annak élet - és agymentő listát állítottam össze, kizárólag saját élményből. Szücs
Olyan témát hoztunk, ami elsőre nem kamasz téma, viszont a kamaszkor után a következő életesemény a felnőttkor, ahol fiatalemberként már felmerülhet a gyermekvállalás kérdése.
A hosszas iskolai időszak után lázasan készülök az idei nyárra, de amikor végre élesben játszhatunk, a régi emlékek rózsaszín máz nélkül csapnak arcul.
Munkaidőm jelentős részében síkideg gimnazistákat győzködök arról, hogy egy vacakul sikerült érettségi nem a világ vége.
Végre itt a nyár és meleg az idő. Nagymamámra emlékezem, ezt dúdolgatta amikor minden nyáron beköltöztem hozzá egy hónapra.
A kamaszkort sokszor csak a kamaszoknak tulajdonítjuk. Ők azok, akik „megváltoztak”, akiket éppen nem érdekel semmi, nem motiváltak, keveset beszélnek, viszont annál többet mobiloznak. Nagyjából ennyi. De ki beszél a