Ideális esetben a gyermek úgy a dackorszak tájékán elkezd függetlenedni családjától, és 20-25 éves korára eljut oda, hogy elhiszi magáról: életben marad akkor is, ha elszakad a szülői háztól.
Én bármikor feladnám, kihagynám, elfelejteném az Anyák napját.
A legtöbb kutatás konklúziója, hogy a nemi orientáció alakulásában összetett genetikai tényezőkön túl a méhen belüli hormonális hatásoknak óriási szerepük van.
Munkaidőm jelentős részében síkideg gimnazistákat győzködök arról, hogy egy vacakul sikerült érettségi nem a világ vége.
A kezembe akadt egy cikk az Educatio folyóiratból, mely két kutatás eredményeit összegzi a diplomás családok gyermekeivel kapcsolatban.
A sok bonyolult helyzet mellett – amit generál egy kamasz gyerekkel való élvezetes együttélés – vannak a látszólag egyszerűnek tűnő dolgok, amiket képesek vagyunk túlbonyolítani.
A kamaszkort sokszor csak a kamaszoknak tulajdonítjuk. Ők azok, akik „megváltoztak”, akiket éppen nem érdekel semmi, nem motiváltak, keveset beszélnek, viszont annál többet mobiloznak. Nagyjából ennyi. Szücs Szilvi írása.
Pszichológusként serdülőkkel foglalkozni az egyik legnagyobb szakmai kihívás számomra.
Csepp mázlival a gyereked kamaszodásával nem csak egy, hanem sokkal több pár büdös láb szagához kell hozzászoknod.
Ahogy nőnek a gyerekek (kamaszodnak) elvileg mindenre valahogy több időnk jut.