Ez a történet azért fontos számunkra, mert úgy ad erőt, hogy bárki magáénak tudhatja. Nem kell messzire mennünk, hogy a saját életünkben „keressünk” egy traumát, amiből felálltunk, amiből erőt merítettünk. Az ilyen történet azért fontos számunkra mert úgy ad erőt, hogy bárki behelyettesítheti magát. Szabó Lilla, artistaművész története.
Légtornász, akinek az emberek tapsolnak
Lilla 4 éves kortól balettozott, majd jött az RSG és utána az artistaképzőbe járt 10 évig. A cél a cirkusz volt. Légtornász lett.
„Kiállok a porondra és az emberek tapsolnak. Ez nagyon vonzott”.- mondja a róla készült csodálatos filmben.
Tíz éve az első fellépés során Angliába szerződtek. Előadás közben hat métert zuhantak, mert kioldott a kötél. Nyílt combcsont törés a diagnózis, majd évekig tartó rehabilitáció következett.
Minden megélt tapasztalat, nehézség, amivel életünk során szembesülünk a miénk, így fontos, és máséval össze nem mérhető.
Amikor történik az emberrel egy ilyen trauma, ami a karrierje mellett az egészsége is gyakorlatilag összeomlik, akkor nagyon sok erőre van szüksége ahhoz, hogy ne gondolja magát örökre áldozatnak. Az orvos egyértelműen kijelentette, hogy a karriernek vége, felejtse el. De ő tudta, hogy ezt nem fogja hagyni. „Nem lett jobb, hogy kijelöltem egy bűnöst, mert az rajtam nem segít.” -mondja Lilla a filmben, amelyet Halász Glória rendezett. A werkfilmet ITT láthatjátok.
A döntés
Edith Eva Eger A döntés című könyvében írta, hogy a szabadságának igazi pillanata nem az volt, amikor megmenekült, hanem, amikor képes volt kilépni a múlt rabságából.
„A kérdés sohasem az, hogy miért pont én, hanem az, hogy akkor most merre tovább.
A szabadságunk abban rejlik, hogy megtanuljuk magunkhoz ölelni azt, ami történt. A szabadság azt jelenti, hogy minden bátorságunkat összeszedve lebontjuk a börtön falait, egyik téglát a másik után”.
Van döntési lehetőségünk: dönthetünk úgy, hogy arra figyelünk oda, amit elveszítettünk, vagy pedig arra, amink még megvan.
„Újra kellett tanulnom járni, a térdem ma se hajlik rendesen. De akkor eldöntöttem, hogy kimászom ebből. Az hajtott tovább, hogy nem fogok otthon ülni, nem fogok megelégedni azzal az állapottal, ami van”.- mondja Lilla.
Lilla jelenleg gyerekeket oktat. „Mindig úgy gondoltam, hogy az artistapályám végén tanítani szeretnék, ez most kicsit előbb következett be, mint terveztem. De egy percig sem bánom, hogy így alakult.”
A Főnixekről – hogyan lehetsz te is Főnix?
Teremtsd újjá önmagad! – biztat a Richter Gedeon Nyrt. által 2018-ban közösségépítő szándékkal életre hívott program, a Richter Főnix Közösség mottója. Szekeres Pál, olimpiai bronzérmes és paralimpiai bajnok vívó védnökként negyedik éve támogatja a Richter Főnix Közösséget. Jakupcsek Gabriella pedig alkotóként ezúttal is jelentős szerepet vállalt a megvalósításban.
Negyedik évaddal jelentkező program (az előző évek történeteiről itt írtunk) keretében továbbra is olyan bátor nők mesélnek küzdelmeikről, akik bár nagyon mélyen voltak, mégis hittek az újrakezdésben, és talpra álltak. Történetüket nyíltan és őszintén vállalják, hogy példájukkal másokat is motiváljanak és bátorítsanak a továbblépésre. Neked is van történeted? Írd meg, hogy te is lehessél Főnix!
Fotó: Richter Főnix Közösség richteranőkért.hu
Oszd meg a véleményed velünk!