A nyílt napok kapcsán egy olyan nem magyar gimnázium igazgatójával készítettünk interjút, amelyet szívesen ajánlunk nektek. Margot Wieser a Budapesti Osztrák Iskola tavaly kinevezett igazgatója, akinek hosszú évekre visszamenőleg van magyar kötődése.

– Érdekes fordulat lehet az életében az, ami most történik: a kilencvenes években több mint tíz évet élt  Magyarországon, az ELTE Germanisztika tanszékén előadóként valamint Ausztria oktatásért felelős megbízottjaként dolgozott, majd visszatért Ausztriába és most újra itt él. Hogyan élte meg az első tíz évet nálunk és miben változott a helyzet most?

– Egy magyar „nyelvi fordulattal” tudom a legjobban megfogalmazni, amit gondolok erről a kérdésről: ez pedig az itthon és az otthon szavak. Magyarországon itthon vagyok, Ausztriában otthon. A „régi időkből” nagyon sok magyar barátom van – régi diákoktól kezdve a követségi munkatársakig -, a mai napig találkozom velük, pedig az első magyarországi életem már több, mint 25 éve kezdődött!

Azt érzem, hogy megérkeztem, jól vagyok.

– Magyarországon sokan nem tudják, hogy mi a különbség az osztrák és a német nyelv között, segítene egy kicsit ezt „képbe tenni” számunkra?

– A nyelvtan az teljesen ugyanaz. A szavak, a kifejezések, a kiejtés szintjén vannak különbségek, de ez ugyanúgy megvan Németországon belül a különböző tartományokban beszélt nyelvben. A Dél-Németországban élők például sokkal jobban megértik az osztrákokat, mint azok a németek, akik északon laknak.

OLVASTAD MÁR?  Merjen hazamenni!

– Egyébként a nulladik (nyelvi előkészítő – a szerk.) osztályban épp most foglalkozunk azokkal az „osztrák német”-ben használtos jövevényszavakkal, amelyek a magyar nyelvben is megtalálhatók. Mondok néhány példát: aparadicsom Ausztriában „Paradeiser” és nem „Tomate”, a kukorica „Kukuruz” nálunk és nem „Mais”, a kifli „Kipferl” és nem „Hörnchen”, a zsemle pedig „Semmel” és nem „Brötchen” és még sorolhatnám. Ezt igazán nagyon élvezik a diákok.

Visszatérve az eredeti kérdésre: minden szülőt szeretnék megnyugtatni, hogy az ÖSB-ben tanult német nyelv tökéletesen megfelel majd Ausztriában és Németországban is.

– Mi az erőssége az ÖSB-nek? Mi az, ami erősségként “átjön” az osztrák oktatási rendszerből? Kinek ajánlaná ezt az iskolát?

Az osztrák tanterv szerint halad az oktatás, amely rendkívül kompetenciaorientált,

mint ahogy az érettségi is, amely lezárja gimnáziumi éveket. Fontos számunkra, hogy fejlesszük a diákjaink önálló gondolkodását és kritikus véleményalkotását. Olyan tanulóknak ajánlom a gimnáziumunkat, akik szeretnének természettudományi tantárgyakat és nyelveket tanulni, tovább nyitottak arra a gondolkodásra, amely nagy szabadságot ad az egyéni utak kialakítására.

– Ehhez kapcsolódik az úgynevezett BUD (ami egy szójáték,mert egyrészt jelent buddy-t és Budapestet is) mentorprogram, amely tavaly indult az iskolában. Nálunk minden osztálynak van egy úgynevezett osztályképviselője. Velük beszélgettem és egyértelművé vált az az igény, hogy a diákoknak ne csak osztályon belül legyenek kapcsolatai, hanem az osztályok között is. Akár idősebb diákoknak a fiatalabbakkal.

Így született meg a BUD, amelynek röviden az a lényege, hogy a harmadikosok mentorálják a nulladikosokat. Ők azok, akik „kicsiként” bekerülnek az iskolába és nekik segítenek a harmadikosok.

A nagyok még a nyár elején részt vettek egy felkészítőn, ahol végigbeszéltük a lehetséges kérdéseket. Milyen témákat oldhatnak meg maguk, mivel kell esetleg a tanárokhoz fordulniuk.

OLVASTAD MÁR?  A 19 éves (22), aki unta a plafont nézni

Nagyon jól működik az önkéntes projektünk. Gyakorlatilag majdnem minden harmadikos részt vesz benne, én meg csak azt látom, hogy a szünetekben párosával sétálnak, beszélgetnek az alsó és a felsőbb évesek együtt. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen sikere lesz a programnak.

Az újonnan érkező diákoknak (következő tanév) „könnyű dolga” lesz, hiszen már tárt karokkal várják őket a jelenleg még másodikosok, akik már most készülnek a mentor szerepre.

A diákjaink megélik, átélik és megtanulják, mit is jelent az egymás iránti felelősségvállalás egy közösségben. A szociális kompetenciák közös fejlesztése, kialakítása pedig automatikusan kiegyensúlyozott és vonzó iskolai légkört eredményez.

 

Oszd meg a véleményed velünk!