Szerinted a kamasz gyermeked mit tud ebben a pillanatban a szexről? Mit gondol róla? Honnan tájékozódik? Amikor beindultak a hormonok nála tudtatok családilag vagy kettesben beszélgetni erről a témáról? Mert kérdezni otthon, vagy maradtak az iskolai felvilágosító órák, a barátok és az internet? Renner Kata írása.

Mert ugye nem könnyű a kamasszal a szexről beszélni.

Ráadásul a téma kapcsán azon túl, hogy elmeséltük hogyan is működik az emberi test és mi a fogamzásgátlás, még nagyon sok fontos kérdés is felvetődik.

Legfőképpen az, hogy beszéltünk-e a párkapcsolati és ezen belül is az érzelmi vonatkozásáról. Tovább megyek: mit lát otthon erről a témáról?

Most kicsit mindannyian nézzünk fel a monitor magányából és gondolkodjunk ezen: mit lát és mit hall a kamasz tőled. Mennyire éled meg a saját szexualitásodat. Mennyire tabu téma ez nálatok…

Hogy jön ide az anyapara?

Régen, (a múlt század közepéig) amikor egy fiatal elérte a felnőtt testi érettségi szintet, az általában egybeesett az érzelmi érettségének szintjével, vagyis érett párkapcsolatot tudott létrehozni. Ma egy fiatal a kamaszkor közepén testileg érett a szexuális kapcsolatra, érzelmi szempontból is jó esetben 20 éves kora körül megérik, de anyagilag csak 25 éves kora körül kezd el önálló életet élni.

Ez nagyon sok olyan kérdést vet fel, amivel nekünk, szülőknek azon túl, hogy etetjük, védjük és taníttatjuk őket, foglalkoznunk kell.

Gyermekünk nagy valószínűséggel úgy kezd el nemi életet élni, hogy talán még érzelmileg sem biztos, hogy érett rá, de anyagilag biztos nem, tehát az tuti, hogy erre az első időkben úgy kerül sor, hogy még velünk lakik. Szóval ki az, aki nálunk nagyobb felelősséggel tartozna ebben a kérdésben? Egyáltalán tudnunk kell arról, hogy már szexel? Természetesen senki nem mondhatja meg, mi a jó és mi nem, ez attól függ, kinek mennyire rugalmasak a határai ezekben a kérdésekben.

Itt is érdemes a mértékletesség elvét vallani, vagyis sem a túlzott tiltás, sem a túlzott engedékenység nem vezet eredményre.

Viszont minderről beszélnünk kell, kellene velük. Na, igen de hogyan? Miért annyira kényes kérdések ezek sokunk számára? Mi az, ami miatt fogalmunk sincs legtöbbször mit is mondjunk, elpirulunk,és legjobb esetben is csak a velünk azonos nemű kamasz „felvilágosítását” vállaljuk be?

OLVASTAD MÁR?  Feldíszített karácsonyfák lihegnek az arcunkba

Az első, és legegyszerűbb ok az, hogy

velünk sem nagyon beszéltek erről a szüleink annak idején, nem tanultunk meg gátlások és szégyenkezés vagy irónia nélkül, a maga természetességében beszélni a szexualitásról.

A tények még csak- csak szóba kerültek, de az, hogy mi jó egy nőnek, mi jó a férfinak, mit lehet és kellene egy párkapcsolatban szexuálisan megélni és hogyan, valamint az, hogy

mennyire fontos eleme a szex egy párkapcsolatnak, erről szinte semmit sem „illett” beszélni.

A másik elgondolkodtató ok pedig- nyilván összefüggésben az előzővel-, hogy mi magunk hogyan viszonyulunk általában a szexhez, és konkrétan a saját szexualitásunkhoz. Ehhez néhány kérdést érdemes intézni saját magunkhoz is.

Kérdések önmagunkhoz a szexualitással kapcsolatban

  • Szeretjük-e a szexet és fontosnak tartjuk-e a párkapcsolatban?
  • Van-e jelenleg is szex az életünkben vagy esetleg megszűnt? Ha megszűnt tudjuk-e az okát?
  • Boldog párkapcsolatban élünk-e? Ha nincs párkapcsolatunk jelenleg, tervezzük-e, hogy legyen?
  • Meg mertük és tudtuk-e partnerünkkel beszélni szexuális vágyainkat?
  • Elfogadjuk és szeretjük-e a testünket?
  • Egyet értünk-e gyermekünk apjával vagy partnerünkkel a fontosabb kérdésekben ebbe a témában?
  • Tudtunk-e gyermekünkkel már kiskorában is a saját gyermeki szintjén de nyíltan beszélni erről a témáról? (Pl.”hogyan került a tesód a hasamba…”, ja, és nem úgy, hogy a gólya beletette..)
OLVASTAD MÁR?  A bejövő hívások aprócska örömei

Hiszen akkor tudunk bizonytalanság nélkül, magabiztosan állást foglalni ebben a kérdésben, ha mi magunk is jóban vagyunk ezzel a témával. Akkor fog ránk gyermekünk hallgatni, akkor kérdezi majd meg szégyenkezés nélkül azokat a dolgokat, amiket szeretne megtudni, kéri ki véleményünket, ha mi magunk hitelesek vagyunk önmagunkkal.

Ha mást gondolunk, mint amit mondunk, nem fogjuk azt a hatást elérni, amit szeretnénk, mert metakomunikációs szinten nem azt fogjuk sugallni, amit akarunk tudatni.

Pedig soha még ekkora igény nem merült fel arra, hogy mi, szülők meséljünk gyermekeinknek a párkapcsolat érzelmi és testi síkjairól, mint manapság. Arról, hogy egy jó párkapcsolat meglehetősen sok tényezőből tevődik össze, amiért napi szinten tenni kell. A közös célok, az elköteleződés és érzelmi érettségen túl, ott van a szexualitás is, mint fontos alapja két ember kiegyensúlyozott és boldog kapcsolatának.

Fotó:www.pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!