2023-ban ismét három példaértékű élettörténetet mutat be a Richter Főnix Közösség. Az idei évben olyan életutakat ismerhet meg a közönség, amelyeknek főhősei nem kívülről várják a segítséget, hanem képesek kezükbe venni sorsuk alakítását és gondoskodni saját magukról.

„Aznap este élet és halál között lebegtem és egy pillanat alatt megváltozott az életem.”

Káró Regina 23 évesen egy baleset következtében traumatikus koponya- és agysérülést szenvedett. Az elmúlt 6 évben újból megtanult járni, beszélni, de rehabilitációja élethosszig tart majd. Bár maradtak látható nyomai a balesetének, megtanult együtt élni a változásokkal és ebből kihozni a maximumot. Akaratereje, kitartása Főnixeink táborába emeli őt.

Végül is újrakezdeni mentem Amerikába, nem ilyen traumatikus módon ugyan, de mégiscsak sikerült. – meséli Regina.

Kicsit ki akartam szakadni az itthoni környezetből és a vendéglátásban is ki akartam hozni magamból a maximumot. Itthon addig az italpultban dolgoztam, de Amerikában felszolgáló voltam szóval ilyen értelemben is volt változás. A kiszolgálás minőségében is teljesen mást kellett kint nyújtani, mint itthon. Ezen kívül az új barátságok is vonzottak: a tiszta lap, hogy senki nem tud rólam semmit. Ráadásul imádtam angolul beszélni.

Mindig akkor jött egy-egy mélypont, amikor egy terápián úgy éreztem, hogy már nem fejlődöm tovább és az orvosokon is tanácstalanságot éreztem. Ez főleg az elején fordult elő többször. Ilyenkor sokszor világvége hangulat jött rám.

De mindig próbáltunk keresni valami más lehetőséget, én is és Anya is. Viszont általában a mélypont addig tartott, amíg egy másik terapeuta nem biztatott, hogy van ötlete a folytatásra, és addig, amíg nem éreztem azt, hogy jó kezekben vagyok. A fejlődés érzése nagyon át tud billenteni.

OLVASTAD MÁR?  Időnként szörnyen viselkedek

A testi vagy lelki gyógyulás volt-e nehezebb? 

Határozottan a lelki. Elfogadni, hogy nem leszek már soha ugyanolyan vagy hogy soha nem leszek ugyanarra képes, mint előtte és nem is vágyni rá. Új, reális célokat találni. Elfogadni a bizonytalant, hogy senki nem tudja, hogy meddig juthatok el.

A legnagyobb támogatást Édesanyám jelenti.

Bármit is találtam, ami segíthet a rehabilitációban mindig biztatott. Az, hogy az egész családom is támogat, sokat jelent. Rajtuk kívül, van még 2 barátnőm, akiktől nagyon sokat kaptam az elmúlt 7 évben.

Hisz és bízik bennem, ezen kívül ahogy már említettem, hajlandó támogatni azt, amit a fejembe veszek.

Ez azt is jelenti, hogy akár munkaidőben is visz terápiára vagy vizsgálatra, illetve a munkaidőm is rugalmasan van igazítva. Ugyanígy a szabadidős tevékenységekben is számíthatok rá. Nem mellesleg pedig, amikor szükség van rá, akkor lelket önt belém 1-2 biztató szóval. De azért nem szeretném a tündérmese látszatát kelteni, mert nekünk is vannak vitáink és nézeteltéréseink. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy jó páros vagyunk.

Mottóm

Slowly, but surely – lassan, de biztosan. Ez a mottóm. Ezt még Amerikában mondogatták a gyógytornászok, amikor még azt hittük, hogy gyorsan rendbe fogok jönni. Tulajdonképpen azért, mert a kis lépések lassan, de biztosan, egy nagy eredménnyé állnak össze.

Megtanultam, hogy csak a pozitív dolgok visznek előre és hogy minden nap történik valami jó. Néha nehéz megtalálni a jó dolgokat, de érdemes keresni.

Más szemszögből is megéri ránézni egy problémára, mert lehet, hogy úgy már nem is lesz probléma.
Megtapasztaltam, hogy a világon az egyik legnehezebb dolog kiszolgáltatott helyzetben lenni, ezáltal megtanultam, hogy segítséget kérni nem gyengeség és hogy a türelem és a tisztelet fontosak.

OLVASTAD MÁR?  Mit ad neki a képernyő?

Ezen kívül megtanultam, hogy minden érzést éljek meg. Ha jó, ha rossz, de ne éljem bele magam túlságosan, tehát 20 perc panaszkodás után, összeszedem magam és csinálom, ami előrevisz.

Hiszen az élet, ami előttem van sokkal fontosabb, mint ami mögöttem van. Békét kell kötni a múlttal és el kell fogadni a változásokat.

Az a célom, hogy meg tudjam teremteni egy olyan önálló és tartalmas élet feltételeit, amiben teljes életet tudok élni annak ellenére, hogy mozgássérült és beszédben korlátozott vagyok. A munkában is jól teljesíteni, ehhez például célszerű nem túlvállalni magam. Tehát be kell tartanom a határaimat, miközben próbálom kitolni őket. Nem utolsó sorban pedig addig fejlődni, amíg tudnak segíteni nekem. Fizikailag is és mentálisan is.

Regi élettörténetét bemutató Főnix-filmünket tudod megnézni.

A Richter Főnix Közösségről

A Főnixek sorstörténetét bemutató filmek elérhetőek a Richter a Nőkért Facebook és YouTube csatornáján, valamint a weboldalon.

A Richter Főnix Közösség olyan bátor nők közössége, akik képesek voltak a mélypont után felállni és újrakezdeni az életüket. Ha magadra ismersz, küldd el a saját történetedet, hogy erőt adjon mindazoknak, akik még nem értek ennek a hosszú útnak a végére!

Oszd meg a véleményed velünk!