“Megint itt van a szerelem. Megint izzad a tenyerem. Már megint csak őt látom mindenütt. Már megint csak őrája gondolok. Minek? Minek?”- sajnos ez nem saját költés, hanem egy nagyon régi A.E.Bizottság szám, amit ITT hallgathattok.

Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a kamasz szerelmeket vissza kell mennünk az időben, mert nem biztos, hogy felnőtt fejjel pont ugyanazt gondoljuk a szerelemről. Mindez azért lehet fontos, mert érdemes nem túlokoskodni a kamasz érzelmeit. Neked úgy volt,  neki meg így.

A hétvégi könyvajánlónk Grecsó Megyek utánad könyve.

Annyi szarral jár egy karrier felépítése, teljesen világos, hogy hit és cél nélkül nem fog menni. Én nyolc évig szorítottam össze a fogam egy főiskolán és egy egyetemen. Szétbukdácsoltam az agyam, de éreztem, hogy van értelme, hogy később mindez jól jön még.

Vidéki gimnáziumban kamaszok kérdezték tőle, szerinte hogyan lehet a szegény családok gyerekeinek ezt a cél nélküli kilátástalanságot kezelni. “Azt feleltem a csongrádi gimnázium osztálytermében, hogy gyerekek, én azért lettem író, mert nekem senki sem szólt, hogy nem lehetek az. ” Grecsó Krisztián ezt nyilatkozta ezt az origón, a teljes interjút itt olvashatod.

Grecsó legújabb könyve a Megyek utánad  jó könyv. Először is azért, mert a fiatalkori szerelmek összes bonyodalmát és szépségét tolja az arcunkba, amire mi is ugyanúgy emlékszünk, maximum (jó esetben) nem szoktunk rá mindennap gondolni.

Ahogy “öregszik” úgy érünk el a mostani Grecsóhoz, aki elvált, de nemrég újra nősült. Ez utóbbi azért érdekes, mert nagyon szépen láttatja azt a sokakat érintő kérdést miszerint működik-e hosszútávon az a házasság, ami valamiért jött létre. Nem azért, mert találkoztunk és együtt maradtunk, hanem azért, mert ott, akkor, éppen volt egy élethelyzetünk, amit így tudtunk legkönnyebben átugrani. Nem, nem működik.

A könyv elején van egy rész amikor a fiút éppen kvázi otthagyja a csaja (14 évesek) és ezt nem akarja azonnal tudatni az anyjával. Éppen mennek ki a fiú szobájából:

“Lili nyálasan kedves az anyjával, hosszasan dicséri a tortát, Darunak a halántékán dobolnak az erek, takarodj már, takarodj már, takarodj már. Miért nem indulsz? Akkor csókolom, mondja Lili megint. Harmadszorra köszön el.

Csókoljad. Milyen aranyos, ugye?, kérdezi Darut a mamája, amikor visszajön… Nagyon aranyos, helyesel. Az anyja nem hagyja annyiban. Miért ment el ilyen gyorsan?

Daru a vállát rángatja. Nem tudom, mondtam neki, hogy maradjon. Esetleg te mész át?, kérdezi az anyja. Esetleg én megyek át, feleli Daruból a robot. A géphang ami segít, hogy ne árulja el magát. Nem akarok lebukni. Daru én vagyok. És én tudom, amit ő nem. Hogy ez tényleg szerelem volt.”

A fentieken túl fiús anyaként óriási élmény látni a másik oldalt és sok tisztázatlan kérdésre úgy 12-15 éves korunk idejéből meglelni a választ. Hogy pontosan miért is volt annyira bunkó a Misi és miért változott meg egyik napról a másikra a Sanyi.

Fotó: www.pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!