Dr. Feller Gábor pszichiáter, addiktológus, farmakológus, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház osztályvezető főorvosával beszélgettünk. Aki a kórházi tevékenysége során nagy tapasztalatot gyűjtött függőségekkel (alkohol, drog, stb.) kapcsolatos problémák megszüntetésében. A teljes beszélgetést ITT tudjátok megnézni. Ebben a cikkben összefoglaljuk a beszélgetés legfontosabb üzeneteit.

Létezik kiút

Számtalanszor tapasztalta, hogy létezik kiút a függőségből. Rendszeres vendége több anonim alkoholistákat segítő csoport gyűlésének, amely jól mutatja a témakör iránti elhivatottságát, őszinte segítő szándékát. Szívesen tart előadásokat középiskolák diákjainak, valamint rendszeresen vesz részt szülői értekezleteken, ahol nyílt, hiteles kommunikációjával hívja fel a figyelmet a függőségek veszélyeire, következményeire.

Fontos megérteni szülőként (is), hogy a füvezésnek és az alkohol fogyasztásnak számos kockázata van az egészségre, és hosszú távon negatívan befolyásolhatja az agy működését, a memóriát, a tanulást és az érzelmi állapotokat. – mondta Dr. Feller Gábor a beszélgetésben.

Mi ez a dopamin amiről mostanában annyit hallunk?

A dopamin az agyban termelődő neurotranszmitter, amely fontos szerepet játszik az öröm, jutalom és motiváció szabályozásában. A füvezés (ami Magyarországon nem engedélyezett), például a marihuána használata, hatással lehet a dopamin szintjére az agyban, és ez részben magyarázhatja, miért népszerű számos ember körében.

OLVASTAD MÁR?  Szavazzatok a pedagógusokra!

A füvezés közben fellépő kellemes érzések, a „high” érzés, amelyet sokan tapasztalnak, részben a dopamin felszabadulásával és az agyi jutalomközpont aktiválásával áll összefüggésben.

Azonban fontos megjegyezni, hogy hosszú távon a rendszeres füvezés zavarhatja az agyi dopamin rendszer működését.

Az agyi dopamin szintjének változása a füvezés során nemcsak az örömérzet szempontjából fontos, hanem hozzájárulhat a függőség kialakulásához is. Fontos megérteni, hogy a füvezésnek számos kockázata van az egészségre, és hosszú távon negatívan befolyásolhatja az agy működését, a memóriát, a tanulást és az érzelmi állapotokat.

Az alkohol hatásai

Az alkohol széles körű hatással lehet a kamasz szervezetére. A fejlődő agy és idegrendszer érzékenyebb lehet az alkoholra, ami befolyásolhatja a memóriát, a tanulási képességeket és az impulzusok szabályozását.

Az alkoholnak lehet negatív hatása a pubertás során zajló hormonális változásokra, és befolyásolhatja a növekedést és a szexuális fejlődést.

Az alkohol gyakran jár együtt bizonyos társasági szokásokkal és eseményekkel. A kamaszok körében a szociális nyomásnak kitett fiatalok könnyebben hajlamosak lehetnek az alkoholfogyasztásra. Tehát a társasághoz való tartozás egyik fontos szempontja, hogy iszik-e vagy sem. Ha beszélgetünk vele erről a dilemmáról és adunk neki tippeket arra vonatkozóan, hogy hogyan tudja felvállalni például azt, hogy nem iszik vagy csak minimálisan, akkor sokkal könnyebben tud kommunikálni a társaival.

Arról nem is beszélve, hogy az alkohol befolyásolhatja a kamaszok mentális egészségét, növelheti a depresszió és szorongás kialakulásának kockázatát.

A szülőknek és az oktatóknak fontos szerepük van abban, hogy felvilágosítsák a kamaszokat az alkohol kockázatairól, és segítsék őket a felelős döntéshozatalban.

A 2023 -as Richter Érdemérem pályázaton az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató szakorvosa Dr. Feller Gábor pszichiáter, addiktológus, farmakológus, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház osztályvezető főorvosa lett, aki széles körben alkalmazható kommunikációs gyakorlatai során aktív párbeszédet folytat a fekvőbeteg ellátást igénybe vevő betegek hozzátartozóival. Figyelmet fordít az egészségügyi ellátórendszert is érintő burn-out szindrómára, de nagy hangsúlyt fektet a lakossági kommunikációra is: előadásai során a mentális egészség vonatkozásában törekszik felhívni a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire, az iskolai zaklatásra és bántalmazásra.

Oszd meg a véleményed velünk!