Amióta nagycsaládos édesanya vagyok, sok tevékenységet mesteri fokon űzök, de a személyes kedvencem a csomagolás. Barbara- momwithfive, akinek öt gyermeke van és köztük kettő már kamaszkorban, újra írt az anyaparára.

Csomagolok én mindent: uzsonnát, iskolatáskát, edzéscuccot, táborba készülő gyermeknek hátizsákot, ottalvós buliba induló lánykának nesszeszert, pár napra vagy pár hétre való felszerelést.

Mondhatnám úgy is, hogy a csomagolás gyakorlatilag kitölti az életemet, ahogy az elpakolásra váró dolgok a rendelkezésükre álló helyet és még egy kicsivel többet. Vannak bőröndjeik, de soha nem használjuk őket rendeltetésszerűen, vagyis nem azokkal utazunk, azok csak úgy vannak, emléknek, hogy még pontosabban fogalmazzak:

arra kellenek, hogy emlékeztessenek, mibe nem szabad csomagolni, ha nagyon nagycsaládos vagy és nincs buszod vagy kamionod a családi üdülések lebonyolításához.

A kezdetek

Amikor még csak mi ketten voltunk, Férj és én, akkor is utaztunk már (vagyis még inkább, mert öt gyerekkel most mindig jó alaposan meggondoljuk, hogy tényleg útra keljünk-e) és nemcsak a szomszéd városba, hanem messzi vidékekre, határokon túlra, például régészeti ásatásokra önkéntes munkaerőnek.  Bár akkor a gyerekvállalás, mint olyan még elméletben sem került szóba közöttünk és nem tudtuk, hogy a bőrönd és a gyerekes család semmilyen szinten nem összeegyeztethető fogalom -, már akkor sem bőröndbe csomagoltunk.

Klasszul is néztünk volna ki, ahogy begördültünk volna a gurulós kis útipakkunkkal a csupa por, római kerámiákkal teletűzdelt ásatási területre vagy az őskori mamutcsontokat felvonultató hideg és csúszós barlangba. Így maradt a túrazsák a hátunkon, ami több szempontból is jobb választásnak bizonyult a merev falú kézi poggyásznál:

  • kisebb-nagyobb erőbehatásra bármilyen kis helyhez nagyon jól tud idomulni, ahova muszáj beszorítanod egy túlzsúfolt közlekedési eszközön
  • kiváló pihenőhely, ha épp lekésed a csatlakozást (tutira nem fázol fel és nem szakad be a teteje alattad)
  • önvédelmi eszköznek sem utolsó: két fordulással szimplán a földre küldöd a támadót, aki legközelebb kétszer is meggondolja, kikezd-e csővázas hátizsákos turistával
  • a bőrönddel ellentétben a tested mindkét oldala egyszerre fárad el a cipekedésben
  • nehezebb ellopni, ha a csomag a hátadon van, mintha a kezedben (vagy a tolvaj kénytelen téged is magával vinni, bár ritkán vállalnak be plusz 50-80 kg túlsúlyt és kilónyi büdös zoknit némi készpénz reményében…)

A folytatás

Aztán megszületett Nagyfiú és mi, mint felelősségteljes, normálisnak látszani igyekvő szülőpár, megvettük családos életünk első bőröndjét és azon nyomban szembesültünk azzal, hogy

a bőröndök konszolidált alakja köszönőviszonyban sincs a gyerekjátékok/babafelszerelések idétlenebbnél idétlenebb formáival.

És ha azt hiszed, hogy ezen segít, ha vásárolsz egy újabb darabot, nos, el kell keserítselek, a különbség örökkévaló a csomagolásra váró cuccok javára. Örökkévaló…, mondom ö-rök-ké-va-ló.

De mi ezt akkor még nem tudtuk, így hát a gyerekeink számának növekedésével folyamatosan növeltük a bőröndjeink számát is – ami így visszatekintve tök felesleges volt, mert a korábban tett megállapításaink mit sem változtak, sőt, mintha még inkább felerősödtek volna,

én meg nem vagyok az a kreatív ember, aki vintage virágcserepet fabrikál kiszuperált utazótáskákból.

Egy idő után be kellett látnom, nekünk ez nem megy, pedig Isten bizony mindent kipróbáltunk, még egy kocsit is vettünk, a kocsira pedig bálnát (értsd: zárható tetőcsomagtartó) béreltünk, hátha ez megoldja a csomagolási gondjainkat. Itt már rég túl voltunk a bőrönd, nem bőrönd kérdéskörön, mert a bálnába sok mindent be lehet rakni, de bőröndöt, na, azt pont nem érdemes, de a nylon zacskó tökéletesen megfelel a célnak, mert még full degeszre tömve is akárhogy lehet gyűrni, hajlítani, tömöríteni, hogy a legideálisabb alakzatot vegye fel a teljesen formátlan és merev babakocsi mellett.

A számunkra tökéletes megoldás

Mikor már leszámoltam minden illúziómmal és átadtam magam a kétségbeesésnek, hogy mi csak úgy tudunk útnak indulni, ha a kocsink úgy néz ki, mint egy ócskásé, itt ez lóg ki, ott az, a gyerekek egymás hegyén-hátán, az úti cél eléréséig hangosan imádkozunk fél óránként, nehogy elhagyjuk a bálnát útközben, Férj pedig csak előre lát ki az autóból, így aztán reszkethet mindenki, aki hátulról vagy oldalról közelít meg minket, na, akkor ért a felismerés, hogy ez így nem mehet tovább.

A zsigereimben éreztem, hogy számunkra csupán egyetlen lehetséges út kínálkozik a problémánk megoldására, ha a csomagjaink és mi külön utazunk.

Az ám, de hogyan? Két autó nem fért bele a költségvetésünkben, ráadásul sofőrt is bérelhettünk volna hozzá, mert én nem vezetek (tudom, nagy hiányosság, de ez van), de akkor már nem hagytam magam és végül rájöttem, hogy a fentebb vázolt konszolidált utazás és köztünk a hiányzó láncszem a futárszolgálat.

Tudod, azok a cégek, amelyek adott címről felvesznek csomagokat  és egy nap alatt eljuttatják egy másikra. Ha azt vesszük, az utazás során pontosan ez történik: egy adott címről egy másik címre költözük átmenetileg és azt szeretnénk, ha a cuccainkkal is ez történne.

A recept?

Végy két darab nagyméretű (a legjobb a 100x50x50 cm-es kartondoboz lenne, ha lehetne kapni, de nem lehet, szóval marad a 80x40x40 vagy a 70x50x50 cm-es) kartondobozt, dobálj bele minden cuccot, amire szükségetek lesz és néhány olyat is, amire tuti nem (gyerek mellett ezt nem úszhatod meg), ragaszd körbe jó alaposan, rendelj – időben! – online futárt, nyomd a kezébe a fejenként 30-40 kilós csomagokat és csukd be mögötte az ajtót!

Másnap kényelmesen helyezkedj el az autódban (jó, a gyerekek kicsit bezavarhatnak, de ez semmi a korábbi idegeskedéshez képest a csomagok miatt), a család egy napi váltás ruháját tartalmazó kézitáskát dobd a csomagtartóba és irány az úti cél! A megérkezéseteket követő napon pedig kipihenten várhatod a futárt, aki királyi szállítóként utánatok fuvarozta a csomagjaitokat. Visszafelé tégy ugyanígy… (Ha az ára miatt aggódsz, megsúgom, hogy bálnát bérelni egy 10 éjszakás családi nyaralásra nagyságrendileg drágább, mint egy oda-vissza szállítás futászolgálattal, ráadásul a tetőcsomagtartó eltulajdonításától sem kell tartani.)

Mi ez, ha nem a tökéletes nagycsaládos megoldás? Újra és újra rá kell döbbennem, hogy a sok gyerek olyan képességet hív belőlem elő, amelyekre soha nem derült volna fény, ha nincs ennyi gyerekünk. Tökre megéri…

 

Oszd meg a véleményed velünk!