Kedves gyerekek kamaszok, fiatal felnőttek! Mielőtt a felnőtt élet szivatós rögös útjára léptek, néhány dologról feltétlenül tudnotok kell. A legtöbb számotokra még újdonság, vannak benne kifejezetten meglepő információk, de hiszem, hogy ezek nélkül kifejezetten elveszettek lesztek a továbbiakban. Ezek a mosogatószivacs, a guriga és a szennyes. Jé Viki írása.

Mosogatószivacs: nem kell félni tőle!

Amikor majd először a kezetekbe veszitek, furcsa érzés lesz. Ujjbegyeitekkel érzitek majd, hogy az egyik oldala kicsit „dörzsisebb”, mint a másik, a szivacsos. De ne ijedjetek meg!

Nem akar bántani benneteket. A mosogatószivacsok a legritkább esetben támadnak emberre.

Sőt, semmilyen kórságot, leprát, tífuszt, száj-, és körömfájást sem terjesztenek. Egész egyszerűen azért vannak a földön, hogy segítsenek tisztává varázsolni a koszos edényeket. A mosogatószivacs legjobb barátja a folyékony mosogatószer. Ketten együtt csodákra képesek, de természetesen a te hathatós és ügyes közreműködésed nélkül semmise se mennek! Hajrá, barátkozzatok össze minél hamarabb!

WC papír és az ő gurigája

Minden WC papírt egy kartongurigára tekernek fel annak idején a WC papírgyárban. Ez a könnyebb tárolhatóságot, és a praktikusabb használatot hivatott segíteni. Ám – mint minden az életben, mily csodás szimbólum – a WC papír is egyszer véget ér. És marad az üres guriga. Az üres gurigát a legvégső esetben lehet bármire is használni a WC-n, de ezt gondolom, te is tudod,

amikor kióbégatsz, hogy vigyen valaki be egy tekercs WC papírt, és mentsen ki szar… izé, szorult helyzetedből.

Nos, a legfontosabb dolog, hogy a gurigát nem gyűjtjük, nem mutat jól a WC környékén több tucat belőle. Bár teljesen jó lenne, ha felvehetnénk a fura hobbik listájára a gurigahalmozást, de nem csinálunk ilyet. Az üres gurigát minden esetben dobd ki a szemetesbe. Lehet, hogy nehéz az elengedés, és kötődsz hozzájuk, de hidd el, ők a kukában szeretnek csoportosulni.

Szennyes ruhák és azok gyűjtőhelye

Van egy furcsa tárgy a fürdőszobában. Lehet, hogy még nem találkoztál vele, de akkor most hadd mutassam be, őt úgy hívják, hogy szennyeskosár. Első pillantásra nagyon bizarr látványt nyújthat, hisz óriási a „szája” (ennél a pontnál jegyzem meg, hogy ez alapján akár még haverok is lehetnétek…).

Ebbe a „szájba” kell bedobni a (hab) testedről lefejtett ruhákat. Tudom, hogy sokkal, de sokkal egyszerűbb ott hagyni, ahol épp kiugrottál belőle. De hidd el, senki sem kíváncsi egy használt alsógatyára.

A szobád szennyes-ruha-befogadó képessége pedig véges.

Tudom, hogy szerinted teljesen jól lehet szőnyegnek használni a pólóidat, és a zoknik párosításával minek bíbelődni (ez utóbbival egyébként egyet értek, le a páros zoknikkal!), de amikor az általad használt, a földön tárolt leveses tányérban hanyag eleganciával hever egy használt gatya, attól az anyukák agyfaszt kapnak legszívesebben sikítanának. Főleg azért, mert az 1. pontban említett folyamatot, amit mosogatásnak hívnak, nem te csinálod, hanem ő.

Száj

Ez a szerv a fejeden található, az orrod és az állad között. Emlékszel? Ennek segítségével, illetve ebben tünteted el a hűtő egész tartalmát éjszakánként. Ezt a szervünket az emberek sok mindenre használják, de talán az egyik legfontosabb és leghasznosabb mind közül a beszéd.

Tudom, hogy roppant fejlett a kommunikációd, túlmutat a beszéden, és a kettőnk közötti kapcsolat is nagyon mély, ezért úgy véled, félszavakból is megértjük egymást. Sőt. Néha úgy gondolod, még szavak se kellenek, elég egy-két hang: röffentés, horkantás, ciccegés, sóhaj

Ó, istenek az égben, segítsetek elviselni ezt a förtelmes nőszemélyt, aki az anyám!”.

Sőt. Szerinted elég néha egy-egy jól irányzott grimasz ahhoz, hogy a világ és anyád tudtára add a véleményed: amikor nem tetszik valami, akkor a szád lefelé biggyeszted, oldalra húzod, viszont felfelé kunkorítod, ha elégedett vagy/nevethetnéked támad.

Sőt. Sokszor úgy véled, grimasz, hang-effekt sem kell, egész egyszerűen csak nézel. Nézel, és vársz, amíg elmúlik, abbahagyja a prédikációt, üveges tekintettel bámulsz rá, amíg anyád beszél, nézel keresztül rajta a végtelen messzeségbe. Tudom, hogy roppant kényelmetlen és fárasztó a szádat emberi kommunikációra használni, de hidd el, ha mégis megteszed néha, megkímélhetjük magunkat rengeteg fölösleges balhétól, repülő kulcscsomóktól, anyai könnyektől és verejtéktől.

Van még néhány fontos pont (a mosógép rejtélyes működése; az öcséd, és az ő létezése ebben a dimenzióban; a hangosan üvöltetett zene és annak hatása a veled egy háztartásban élőkre; valamint miért káros felcserélni a nappalokat és az éjszakákat, avagy hogyan borul fel a kamasz biológiai órája, stb.), amiről hasonló leírást szeretnék adni majd, de lelki szemeim előtt látom, ahogy biggyesztesz, és lelki füleimmel hallom, ahogy méltatlankodva felsóhajtasz, úgyhogy be is fejeztem.

Fotó:pexels.com

 

Oszd meg a véleményed velünk!