Mennyibe kerül egy egyetemi év?

Több anyapara olvasót is érintett az idei felsőoktatási felvételi, ami különbözött az előző évitől és feltehetőleg a következő évben is változni fog. Ezzel nem tudunk mit kezdeni. Azzal viszont igen, hogy akit a következő években érdekelt a témában az felkészüljön az egyik legnehezebb kérdésre: mennyibe kerül egy egyetemi év?

Akik közelednek ehhez a döntési ponthoz, hogy majd felvételizik a “gyerek”, azoknak fontos információ lehet, hogy alapvetően no para. Elsősorban azért, mert attól, hogy ráparázol nem lesz ingyenes az oktatás és a gyereket rátolod egy állandó aggódásra, hogy miből fogjuk kifizetni a tandíjadat kisfiaaam?!

A legfontosabb az, hogy ha eldöntötte merre szeretne továbbtanulni, akkor tűrje fel az ingujját és tanuljon, mert akkor van esély arra, hogy bekerülhet az államilag finanszírozott képzésbe.

2015-ben az eddigi tizenhat mellett további huszonöt szakon határoztak meg központi ponthatárt: aki ezt nem éri el, nem kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre. A legtöbb szakon a bekerülési limit alig haladja meg a – 280 pontos, alapszakos – minimumponthatárt. De itt nem ért véget a tudomány, mert ezek a ponthatárok csak előzetes, minimális követelmények: ha a jelentkezők felvételi pontszáma magasabb lesz, a bekerülési limitet is magasabban húzzák majd meg.– írja az eduline ITT, ahonnan egyébként az anyapara is tájékozódik ebben a témában.

Hogy kell ezt értelmezni? Példák:

Itt van például az általános orvosi szak, akol 380 a ponthatár és kb. 1 millió forint félévente a tandíj. Upsz. Vagy az állatorvosi szak, ahol 400 pont a határ és egy félév 1,150,000 forintba kerül. Vagy az építészmérnöki szak, ahol 350 ezer forintot kell fizetni.

Vagy éppen a magyar szak, ahol 300 ezer forintért félévente megtanulhatja az ember fia vagy lánya, hogy Mi a f@szom ez a szépirodalom, ahogy mi is írtunk erről ITT.

Az összes szak ponthatárai és a fizetendő összeget megtaláljátok ITT.

Ha már valahova jár a volt kamasz, akkor már csak azt kell megoldani, hogy lakjon is valahol. Erről is ír a fent már idézett eduline: “Az utóbbi időben az egekbe szöktek az albérletárak, nem ritka, hogy már egy szobáért is 100 ezer forintot kérnek el. Budapesten az V., VI., VII. kerületi albérletek a legdrágábbak, de az I., II. és XII. kerületben is 2000 forint fölötti a négyzetméterenkénti ár. Az V., VI., VII. kerületben egy 30 négyzetméteres garzonért 100-200 ezer forintot kell fizetnetek, ugyanezért a III. kerületben 90 ezret.

A Budapesti Corvinus Egyetem környékén négyzetméretenként átlagosan 2700-3500 forint a bérleti díj. A VIII. kerület körúton belüli részén valamivel magasabb, átlagosan 3000-3700 forint körüli négyzetméterárak vannak.”

Összefoglalva: minden megoldható, de nem túl rózsás a helyzet. Ha a kamasz jövőre vagy a következő évben szeretne itthon tanulni, akkor vagy összeszedi magát és extra jó eredménnyel leérettségizik vagy a zsebünkbe nyúlunk. Lássuk be, hogy abban azért van ráció, hogy el kell érni megfelelő pontszámot ahhoz, hogy valaki egyetemre/főiskolára járhasson. Van még az a verzió, hogy felveszi a diákhitel 2-t (amelyről ITT találtok minden infót) vagy dolgozik valahol a tanuló, de a fenti összegeket látva ez nem jön össze az újságkihordásból.

Fotó:www.pexels.com