Sokan, sokféleképpen megírták már, hogy milyen a jó anya és milyen egy kiegyensúlyozott gyerek, kamasz. Hogy a minőségi együtt töltött idő mennyire fontos. Meg még azt is szokták írni, hogy legyen olyan tevékenység, ami leköti őt, érdekli, szereti. Hogy mindig figyelj rá, segítsd őt és a korának megfelelően beszélj vele.

Aha.

És ekkor jön az a rész, hogy mindent megtettem és mégsem (pölö: a vízen is jártam:) értük, befizettem és kifizettem a programjaikat, elvittem őket kocsival ahol dolguk volt, megvédtem őket az iskolában, kiálltam mellettük, ha nem akartak edzésre menni, jókat főztem, mindig volt meleg kaja, reggelre gyümölcs és vitamin meg a teljes kiőrlésű.

Kedves anyaparás anyukák!

Tudjátok, hogy mi az a két dolog, amire egy kamasznak a fentiek helyett szüksége van? Az elsőre itt egy kutatási eredmény*, ami az anyapara.hu megbízásából készült.

Arról faggattuk az embereket, hogy hogyan emlékeznek a kamaszkorukra és többek között arról, hogy Mit csinál(na) Ön saját kamasz gyermeke(i) nevelésével kapcsolatosan másképpen, mint az Ön szülei? Azaz, mit hiányolt igazán a kamaszkorából a megkérdezett. Hat válaszlehetőséget ajánlottunk, ezek a következők voltak:

1. Nem csinálnék semmit másként, 2. Több időt töltenék a gyerekeimmel, 3. Több pénzt áldoznék a taníttatásukra (pl. különórák), 4. Nagyobb önállóságra nevelném őket, 5. Többet beszélgetnék velük, 6. Jobban segíteném őket abban, hogy elmondják az érzéseiket.

Mit gondoltok melyiket választották a legtöbben és mi volt a sorrend?

az első helyet a Többet beszélgetnék vitte el. Utána következett az előzővel szorosan összefüggő hiányérzet: Jobban segíteném őket abban, hogy elmondják az érzéseiket. 

Azzal a többség egyetértett (függetlenül attól, hogy férfi vagy nő, fiatal vagy idősebb, városban lakik vagy éppen vidéken), hogy

valamit másképp csinálnia, mint a szülei.

A nagy kérdés az, hogy lesz-e ereje, motivációja ideje arra, hogy ez a vágya teljesüljön. Vajon kiben mi játszódhatott le, amikor visszagondolt a kamaszkorára?

Hogy tanulja meg egy felnőtt ember azt, hogy hogyan kérdezzen?

Hogyan beszélgessen, amikor vele se nagyon beszélgettek? Mi az a “trükk”, ahogy a napok óta nem beszélő kamaszt szóra bírjuk?

Az Anyapara olvasóinak többsége a 35-50 éves. Mi vagyunk azok, akik leginkább hiányoljuk a beszélgetést a kamaszkorunkból, nálunk volt érzékelhető némileg magasabb százalékos arány a többi korosztályhoz képest. Tehát azok a szülők (vagy leendő szülők), akiknél jó eséllyel mostanában születik gyerek, azok komoly hiányérzettel indítják szülői karrierjüket.

Akiknek pedig már kamaszkorú gyerekeik vannak- itt a NEGYVENESEKRŐL beszélek-, azoknak már rég becsöngettek és csak pár évük maradt, hogy ezt a hiányérzetet eloszlassák.

A szomorú igazság az, hogy ma Magyarországon az emberek többsége úgy nőtt fel, hogy nem beszélgettek velük és nem tanította meg nekik senki, hogy az érzelmeiket- legyen az öröm vagy bánat- el tudják mondani. Az anyapara egyik legfontosabb küldetése az, hogy közelebb vigye az olvasóit a kamasz gyerekükhöz, amit egyetlen módon lehetséges: ha beszélgettek velük. Erről szól az év végi hírlevelünk is, amire egyébként ITT tudtok feliratkozni.

A második dolog pedig az, hogy legyél jó fej

Igen, erre van a legnagyobb szüksége. Hogy nem kell a korlátlan figyelem, a minőségi idő, mert most komolyan azt hisszük, hogy ha előre meghatározott ideig minőségiek vagyunk, akkor az egy kamasznak segítség? Hogy elutazunk valahova és ott majd figyelünk rá? Arra az öt napra? Mi van?!

Jó fejnek lenni annyit jelent, hogy nem manipulálod, hogy mindig (érted:mindig) őszinte vagy vele, hogy hagyod őt létezni, hagyod önállóan dönteni, hagyod elbukni és rábízod, hogy kivel barátkozik és mit vesz fel télen.

Hogy nem vagy rá kiakadva, ha olyat csinál, amit te SOHA, hanem azonnal “veszed a lapot”, hogy ez is te vagy. Ezt tőled tanulta. A genyóságokat is tőled látja és a jót is.

Hogy nem mondod azt róla, hogy ezolyanmintazapja/anyja, pláne nem akkor, amikor valami negatív dolgot csinál. Hogy vele létezel, hogy felveszed vele a ritmust, hogy nem sajnáltatod magad állandóan, hogy te is élsz.

Hogy jó fej vagy.

Filmajánló a témához, ahol tűpontosan megmutatja (zseniális alakításokkal), hogy mennyire fontos, hogy jó fej legyél a gyerekkel, bár kétségtelen, hogy ha veled sem voltak azok a szüleid, akkor ez sokkal nehezebb. ITT.

*A kutatást az NRC végezte. Omnibusz kutatás, 1000 fő, 18-59 évesekre reprezentatív (nem, kor, iskolai végzettség és településtípus) kutatás.

Fotó: www.pexels.com

 

Oszd meg a véleményed velünk!