Mindenki tegye a szívére a kezét és gondoljon arra, hogy mit hiányol nagyon az iskolás (felsőoktatás vagy éppen csak az az időszak, amikor járhatott volna főiskolára vagy egyetemre) időszakából. Oké, aki nem bulizott annak ez lehet az első említésre méltó dolog. Akinek megvoltak a bulik – erről is írhatnánk, hogy miket csináltunk, legalább nem akadnánk ki a kamasz gyerekeinken-, akkor ami hiányozhat az a külföldön töltött évek.

A külföldi tanulmányok olyan brutális erővel hatnak az ember életére, hogy ez az, amit nem szabad, hogy kihagyjon a kamasz gyerekünk.

Természetesen jogos, ha most azt gondolod, hogy oké, de miből? Milyen bevételből finanszírozzam a gyerek külföldi tanulását? Találtunk egy járható utat. Ez az Erasmus + az Európai Unió legnagyobb csereprogramja, amellyel egy-két féléves külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehetnek részt a “nagy” kamaszok. Azok, akiket már felvettek itthon valamelyik felsőoktatási intézménybe.

Mivel időben kell jelentkezni, ezért aki jövőre szeretne világot látni, az most böngéssze át a lentieket! Illetve azoknak, akik most érettségiznek, érdemes elolvasniuk, motiváció-jelleggel.

Minden hallgató egyszer utazhat ki részképzésre és egyszer szakmai gyakorlatra – egyszerre legalább két hónapot, egy képzési cikluson belül maximum 12 hónapot tölthettek külföldön Erasmusszal. A fogadó intézményben nem kell tandíjat fizetni, a kiutazó hallgatók nagy része pedig Erasmus-támogatást is kap.

A kulcs ebben az esetben is az az intézmény, ahol tanul a “gyerek”, mert először a Neptunban/ETR-ben kell jelezniük, a dokumentumokat pedig a tanszéki vagy az intézményi Erasmus-koordinátornak kell leadni.

És akkor most el kellene kezdeni dolgozni a pályázaton

Az egy dolog, hogy bent van a gyerek egy magyar intézményben és ismeri az Erasmus koordinátort, de az alábbi melót el kell végeznie ahhoz, hogy egyáltalán pályázhasson. Erre egyébként már most lehet készülni, hiszen ez a készség minden pályázathoz szükséges.

1. A pályázathoz csatolni kell a szakmai önéletrajzot, illetve egy motivációs levelet és tanulmányi tervet, szakmai gyakorlat esetén motivációs levelet és munkatervet – magyarul, illetve a külföldi tanulmányok nyelvén.

2. Mindezt az európai sablonok szerint kell megírniuk, amelyeket a saját intézményük honlapjáról tölthetnek le. A motivációs levélben- ahogy minden ilyen jellegű levélben később az “életben”- le kell írni, miért szeretnének az adott egyetemre járni (nyelvtanulás, érdeklődés a kultúra iránt stb.). Ki kell térni arra is, hogyan illeszkedik a külföldi részképzés vagy szakmai gyakorlat a tanulmányaikhoz és milyen eddigi eredmények alapozzák meg a kiutazást.

Fontos! Mindenképpen böngésszék át a kinti egyetem honlapját. Ennek hiányában olyan, mint amikor jelentkezik valaki egy állásra és az interjún azt sem tudja, hogy hova jött. Milyen iparágban tevékenykedik az adott cég és mekkora lehet a piacrészesedése.

3. A pályázathoz szükséges a nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolata, illetve a különböző igazolásokat a szakmai és közéleti tevékenységekről.

4. Az Erasmus+ programban a nyertes pályázóknak a leggyakoribb idegen nyelvekből egy online szintfelmérő tesztet is ki kell tölteniük.

Összefoglalva: hajrá fiatalok és hajrá kedves parázó anyukák! A cikk forrását ahol minden más fontos infó is elérhető ITT találjátok.

Oszd meg a véleményed velünk!