Bizonyos szempontból a nyár keményebb, mint a minuszos tél, hiszen a kamaszokat megszállja a szabadság amivel sokszor nehéz mit kezdenünk. Télen tök hideg van, inkább “behúzódnak” valahova vagy el sem mennek sehova és korán lefekszenek…(Oké, ez utóbbi vicc volt.) Szücs Szilvi írása.

Nos, akkor kapcsoljuk be a biztonsági öveket, mert a nyár fele még itt van. (Aminek örülünk.) Szerény számításaink szerint kb. 13 – 14 éves korig van arra esélyünk, hogy mindent átlássunk nyáron.

Még a szitán is.

De már ebben az életkorban is több a “tábor nélküli” időszak, mint az anno szépen beosztott hetek. Ez számunkra azt jelenti, hogy sokkal többet vannak egyedül, többet unatkoznak, többet kockulnak (ezt a szót is már csak mi értjük), többet alszanak…

Emiatt mi többet cseszegetjük őket, mert úgy vagyunk kitalálva, hogy ha valaki nem csinál semmit akkor annak szólni kell.

Nagyon nehéz megtalálni azt a középutat, ami minden szereplőnek elfogadható, de ha arról szól az egész nyár, hogy állandó konfliktusban vagyunk magunkkal és a kamasszal, akkor az senkinek nem jó. Ráadásul gondoljatok bele, hogy a legrosszabb verzió az, hogy szeptembertől újra összezárva kell tölteni a napjainkat.

Kell, hogy legyen egy jó élmény amire építkezünk!

Néhány “fogadalom”, amire szánjuk rá magunkat

1. Nem keltem fel minden reggel korán (neked nem korán, neki igen, ezért beszéljetek meg egy időpontot közösen, amikor felkeltheted) csak azért, mert így szoktuk meg évközben.

Utána se szólok be nagyokat, hogy mennyire lusta és így nem lesz belőle semmi…

2. Nem kérdezem meg 35 fokban, hogy nincs-e melege a magasszárú tornacipőben és a hosszú nadrágban, hanem

némán hűsítő záport kívánok neki.

3. Egy kicsivel tovább engedem el este bulizni, hiszen tovább van világos és belátom, hogy ez a tény (nyár+meleg+tovább van világos) nagyban befolyásolja a biztonságát még akkor is, ha este 9 után mindegy, hogy ezek a körülmények csak napközben érvényesek.

4. Mindenképpen szerzek neki (mi több kötelezővé teszem) valami nyári munkát, amit ő is elfogad. Ha mást nem, majd a szomszédban nyírja a füvet, leszólítom a postást, hogy van itt egy levélhordó vagy én magam járom végig a cukrászdákat, hogy van itt egy Bagaméri, aki jelentkezne a melóra.

Mindegy mit, valamit dolgozzon.

5. Sok halogatás és impulzus “pénz-adás” után elindítom a zsebpénz projektet. Ha eddig nem volt zsebpénz rendszer, akkor gyerünk, különben ez lesz a legdrágább nyaratok!

6. A családi nyaralást idén én is szeretném élvezni, ezért ezt még indulás előtt elmondom az utazó feleknek.

Azt is, hogy ez számomra pontosan mit jelent és mivel tudnának ehhez hozzájárulni.

A nyár az egyik legjobb időszak az évben és csak egyszer fordul elő. Ilyenkor elvileg nem stresszel annyit az ember, vannak összefüggő nyugis időszakok. A kamasz is felszabadul a nyomás alól.

Tudatosan használd ki ezt, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz vagy éppen az évközbeni feszkókat átbeszéljétek. Nem lehetetlen küldetés új alapokra helyezni a kapcsolatotokat, amelyre a nyár a legkiválóbb időpont.

Hiszünk abban, hogy ha kellő időben elkezdjük a fentieket átgondolni, akkor sokkal élvezhetőbb lesz ez a nyár, mi több: a következő időszakok is.

Hiszünk abban, hogy az átmenetileg nehezebb szülő – kamasz kapcsolat mindig javítható.

Ehhez kapcsolódik az Anyapara mediátor programja, amely ősszel indul.

Szücs Szilvi olyan szülő – kamasz mediációs lehetőséget kínál, amely az adott családban felmerülő problémákra fókuszál. Arra törekszik, hogy mindkét fél számára hosszútávon megfelelő megállapodás jöjjön létre. A mediátor nem ad tanácsot, csak közös nevezőre hozza a feleket. Az egészet úgy lehet elképzelni, hogy hárman ülnek egy szobában és úgy beszélgetnek, hogy mindenki meghallgatja a másikat.

Kamasznak és szülőnek is egy a célja: a megállapodás.

Ha érdekel ez a lehetőség, írj az anyapara@anyapara.hu emailcímre.

Fotó: pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!