Rendhagyó fogadóórákat tartanak az iskolák, általában online. Ennek ellenére én csak bátorítanék mindenkit, hogy kérdezzen. Kell az információcsere. Arról, hogy mit gondol a tanár a kamaszról. Mit tudok én a kamasz iskolai aktivitásáról.? Mit szeretnék, hogy tudjak? Szücs Szilvi írása.
Amíg hozod-viszed a gyereket a suliba, addig teljesen természetes, hogy összefutsz egy-két tanárral és informálódsz.
Mi van a gyerekkel, nagy gáz van-e, sokat beszél még mindig az órán vagy éppen hetek óta nincs váltócipője.
13 éves kor körül ezt az információs szupersztrádát elvágja előled az élet: gyakorlatilag az iskola közelébe se mész.
Ha valamit szeretnél megtudni, akkor az egyetlen forrás a kamasz gyereked, aki lássuk be: bizonyos információkat összecsomagolva és leegyszerűsítve ad tovább. Vagy továbbmegyek a teljes őszinteség felé:
általában semmilyen információt nem ad át.
Maradnak az osztálytárs anyukák, akik szintén teljesen tanácstalanok, nem úgy, mint régen, amikor azt is tudtuk a másik gyerekéről, hogy milyen színű a tolltartója és hányszor hallgatta el, hogy tetüs a gyereke.
Erre a teljes hírzárlatra megoldás lehet maga az iskola, illetve az osztályfőnök vagy az egyes tanárok. Ebben az esetben az a jó hír, hogy fel lehet rá készülni. Hiszen egy tanévben nincs túl sok időpont arra, hogy beszélgess a tanárral, hogy mi merre, hány méter.
A profik előre elküldik a kérdéseiket emailen (mint egy interjúnál), hogy a szerencsétlen tanárnak legyen ideje felkészülni Pistikéből és nem mellesleg a te időddel is hatékonyabban bánik, ha nem ott kezd el gondolkodni a lenti kérdéseken. Azért erre nem sok iskolában van lehetőség, ezért marad az a 10 perc ami megadatik köztetek. Érdemes felkészülni!
Hét kérdés, amit kérdezz meg a az osztályfőnöktől, szaktanártól
- Van-e olyan tantárgy, ami szerinte különösen jól megy a gyereknek? Ha van ilyen, akkor mit javasol: hogyan lehetne fejleszteni ezt a képességet (érdeklődést)?
- A gyerek helye a közösségben. Melyik “táborba” tartozik? A vállalt osztályon belüli közösségi feladatait (ha van ilyen), hogy teljesíti. Javasolna-e olyan aktivitást, amely azt a célt szolgálja, hogy a kamasz a közösség részévé váljon.
- Szerinte mik a gyengeségei a gyereknek és mik az erősségei? Például:nem tud egy dologra fókuszálni, de az osztályban ő az, aki a legpozitívabban gondolkodik. Az egyiket erősíteni kellene (technikák, amelyek arra irányulnak, hogy egy dologra minimum fél óráig képes legyen koncentrálni), a másikról pedig elismerően nyilatkozni felé.
- Napi szinten mennyi időt kellene eltöltenie a gyereknek (ismerve a képességeit és a jegyeit) tanulással? Milyen tanulástechnikát javasol? Mielőtt találkoztok EZT olvasd el, hogy tudj kérdezni. Ebben olvashattok az emlékező technikákról, a zenehallgatás jótékony hatásáról, a pihenve tanulásról, a jegyzetelésről, a rímekről, az ismétlésről, az optimista hozzáállásról.
- Melyik tantárgyból javasolja extra segítség igénybevételét? Milyen formát javasol? Több időt töltsön vele, mert érti az anyagot csak lusta. Vagy extra tanári segítség szükséges, mert szerinte ez jelenleg meghaladja a tudásszintjét. Sokszor teljesen mást gondolunk a saját gyerekünk képességeiről, mint ami a valóság.
- Egyetért-e abban, hogy mostantól meghatározott ideig (fél év) és formában (email, telefon) egy adott témában- lásd a fenti kérdések közül bármelyik- rendszeresen megkeresnéd őt, hogy legyen visszajelzés mindkét oldalról. Ezáltal te is, a kamasz is és a tanár is “motivált” abban, hogy a téma a felszínen maradjon.
- “Haladó” szaktanároktól lehet ilyeneket is kérdezni: mi az adott tantárgy legfontosabb mondanivalója szerinte egy kamasz számára? Mi az a minimális és maximális tudás, amit ha megszerezhet a gyerek?
Plusz egy: kérdezd meg tőle, hogy ő hogy van. Hogyan viseli ezt a járvány helyzetet. Aggódik-e, fél-e, tudsz-e neki segíteni bármiben is…
A mediáció online is működik. ITT olvashatsz róla és ITT nézhetsz beszélgetést, ha érdekel, hogy mi is ez.
Oszd meg a véleményed velünk!