Hét kérdés, amit kérdezz meg a tanártól

Rendhagyó fogadóórákat tartanak az iskolák, általában online. Ennek ellenére én csak bátorítanék mindenkit, hogy kérdezzen. Kell az információcsere. Arról, hogy mit gondol a tanár a kamaszról. Mit tudok én a kamasz iskolai aktivitásáról.? Mit szeretnék, hogy tudjak? Szücs Szilvi írása.

Amíg hozod-viszed a gyereket a suliba, addig teljesen természetes, hogy összefutsz egy-két tanárral és informálódsz.

Mi van a gyerekkel, nagy gáz van-e, sokat beszél még mindig az órán vagy éppen hetek óta nincs váltócipője.

13 éves kor körül ezt az információs szupersztrádát elvágja előled az élet: gyakorlatilag az iskola közelébe se mész.

Ha valamit szeretnél megtudni, akkor az egyetlen forrás a kamasz gyereked, aki lássuk be: bizonyos információkat összecsomagolva és leegyszerűsítve ad tovább. Vagy továbbmegyek a teljes őszinteség felé:

általában semmilyen információt nem ad át.

Maradnak az osztálytárs anyukák, akik szintén teljesen tanácstalanok, nem úgy, mint régen, amikor azt is tudtuk a másik gyerekéről, hogy milyen színű a tolltartója és hányszor hallgatta el, hogy tetüs a gyereke.

Erre a teljes hírzárlatra megoldás lehet maga az iskola, illetve az osztályfőnök vagy az egyes tanárok. Ebben az esetben az a jó hír, hogy fel lehet rá készülni. Hiszen egy tanévben nincs túl sok időpont arra, hogy beszélgess a tanárral, hogy mi merre, hány méter.

A profik előre elküldik a kérdéseiket emailen (mint egy interjúnál), hogy a szerencsétlen tanárnak legyen ideje felkészülni Pistikéből és nem mellesleg a te időddel is hatékonyabban bánik, ha nem ott kezd el gondolkodni a lenti kérdéseken. Azért erre nem sok iskolában van lehetőség, ezért marad az a 10 perc ami megadatik köztetek. Érdemes felkészülni!

Hét kérdés, amit kérdezz meg a az osztályfőnöktől, szaktanártól

1. Van-e olyan tantárgy, ami szerinte különösen jól megy a gyereknek? Ha van ilyen, akkor mit javasol: hogyan lehetne fejleszteni ezt a képességet (érdeklődést)?
2. A gyerek helye a közösségben. Melyik “táborba” tartozik? A vállalt osztályon belüli közösségi feladatait (ha van ilyen), hogy teljesíti. Javasolna-e olyan aktivitást, amely azt a célt szolgálja, hogy a kamasz a közösség részévé váljon.
3. Szerinte mik a gyengeségei a gyereknek és mik az erősségei? Például:nem tud egy dologra fókuszálni, de az osztályban ő az, aki a legpozitívabban gondolkodik. Az egyiket erősíteni kellene (technikák, amelyek arra irányulnak, hogy egy dologra minimum fél óráig képes legyen koncentrálni), a másikról pedig elismerően nyilatkozni felé.
4. Napi szinten mennyi időt kellene eltöltenie a gyereknek (ismerve a képességeit és a jegyeit) tanulással? Milyen tanulástechnikát javasol? Mielőtt találkoztok EZT olvasd el, hogy tudj kérdezni. Ebben olvashattok az emlékező technikákról, a zenehallgatás jótékony hatásáról, a pihenve tanulásról, a jegyzetelésről, a rímekről, az ismétlésről, az optimista hozzáállásról.
5. Melyik tantárgyból javasolja extra segítség igénybevételét? Milyen formát javasol? Több időt töltsön vele, mert érti az anyagot csak lusta. Vagy extra tanári segítség szükséges, mert szerinte ez jelenleg meghaladja a tudásszintjét. Sokszor teljesen mást gondolunk a saját gyerekünk képességeiről, mint ami a valóság.
6. Egyetért-e abban, hogy mostantól meghatározott ideig (fél év) és formában (email, telefon) egy adott témában- lásd a fenti kérdések közül bármelyik- rendszeresen megkeresnéd őt, hogy legyen visszajelzés mindkét oldalról. Ezáltal te is, a kamasz is és a tanár is “motivált” abban, hogy a téma a felszínen maradjon.
7. “Haladó” szaktanároktól lehet ilyeneket is kérdezni: mi az adott tantárgy legfontosabb mondanivalója szerinte egy kamasz számára? Mi az a minimális és maximális tudás, amit ha megszerezhet a gyerek?

Plusz egy: kérdezd meg tőle, hogy ő hogy van. Hogyan viseli ezt a járvány helyzetet. Aggódik-e, fél-e, tudsz-e neki segíteni bármiben is…

A mediáció online is működik. ITT olvashatsz róla és ITT nézhetsz beszélgetést, ha érdekel, hogy mi is ez.