A középiskolai felvételivel kapcsolatban nehéz objektívnak lenni, ugyanakkor ha egy kicsit hátralépünk- akik éppen nem, vagy már nem érintettek azoknak ez könnyebb- viszonylag reális képet láthatunk.

Abban talán mindenki egyetért, hogy felvételizni kell. Abban is egyet kell értenetek, kedves vitatkozó és csalódott anyukák, hogy ez a rendszer igazságosabb, mint volt: amikor mindenki a saját iskolájában írta meg a felvételit és óriási botrányok voltak abból, hogy nem voltak egységesek a feladatok, mindenki más színvonalú felvételivel “érkezett”.

Jelenleg mindenki ugyanazokat a feladatokat oldja meg Budapesten és Nyékládházán. Ezzel párhuzamosan a jegyeit még mindig a saját tanárnénijétől kapja, azaz még mindig érvényesülhet az év közbeni munka, a mindennapok szorgalma.

A hatodikosok azért felvételiznek, mert egy jobb gimnáziumba szeretnének járni, mint ahova éppen járnak általánosba. Ergo: a felvételi náluk arra szolgál, hogy ki tudja választani a rendszer azokat, akik meg tudnak írni önállóan egy felvételi feladatsort. És lássuk be: az ez évi hatodikos matek nem volt egy megírhatatlan feladatsor. Illetve: ha volt olyan feladat ami nehéz volt és tényleg nagyon nehéz, akkor az a többieknek is nehéz volt, ami megmutatkozik majd az összes gyerek pontszámában.

A nyolcadikosok felvételije mindig nehezebb dió, mert nekik ez az egy dobásuk van, ellentétben a hatodikosokkal. Náluk egy rosszul sikerült felvételi alapvetően meghatározza a következő éveiket. Itt sokkal inkább számít a hozott jegy (amire egyébként előre lehet gondolni, azaz már másfél évvel előtte érdemes készülni, hogy a jegyekkel ne legyen probléma).

Abban az esetben, ha valakinek jó jegyei vannak és eltolta a felvételit még mindig nagyobb eséllyel felvételizik az adott gimnáziumba, mint akinek “valamiért” (amiről azért csak tehet az a gyerek, nem?) rossz jegyei vannak és még el is szúrta a felvételit.

A fentiek tudatában mégis azt mondom, hogy azért ez lehetne jobb. Azért ezt más országban van ahol jobban csinálják és persze van, ahol nem. Ami az ideális lenne azt a legfrappánsabban (és legszakértőbben) Dr.Gyurkó Szilvia a wmn.hu oldal állandó szerzője fogalmazta meg, amit idézek:

“A gyerekjogi megközelítés szerint a gyerek szükséglete, képességei szerint kellene NEKI (a gyereknek) iskolát választani, és nem az iskolának a saját elképzelései és férőhelye szerint diákot. Csakhogy ehhez olyan iskolarendszerre lenne szükség, amiben többféle suli van (akár állami, akár nem). Ismerünk olyan országokat (Európában is), ahol waldorf, montessori, gordon módszerrel tanító iskolák is vannak az állami oktatási rendszerben, meg persze megannyi más is. Akár a mostani struktúrában is lehetne több alternatívát adni a gyerekeknek – ennek hiányában marad ez a végtelenül korrupt, a gyerekek, szülők és tanárok jó része számára vesztes helyzeteket teremtő rendszer.
(korrupt = amikor befolyással, kapcsolatokkal, szívességekkel és néha persze pénzzel próbálják a szülők a gyerek érdekében a felvételi eredményét korrigálni).”

Hány pont kell idén?

Az idei átlagteljesítményeket még nem hozták nyilvánosságra, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) viszont az iskolára vonatkozó eredményeket már közzétette. Az ottani átlag az országos átlaggal azonos vagy annál néhány ponttal magasabb szokott lenni: idén a hatodikosok magyarból 32,8, matekból pedig 23,3 pontot értek el, a nyolcadikos diákok átlageredménye pedig 32,5, illetve 24 pont volt.

Tavaly az országos átlag a nyolcadikosoknál magyarból 29,7, matekból pedig 23 pont volt. A hatodikosok magyarból 31,6, matekból 23,3 pontot értek el. (Forrás: www.eduline.hu)

Kérdések, amelyekre igyekszünk válaszolni a következő felvételiig?

1. Ha most elkezdjük a tanulást (ami egyáltalán nem felesleges, hiszen például a matek tök fontos tantárgy lesz mindig is), fel lehet-e készülni a 2017-es felvételire?

2. Ha most elkezdjük, fel lehet-e készíteni játékosan és életszerűen egy kamaszt arra, hogy csak annyira stresszeljen egy vizsgánál, amennyire az javára válik? Erről ITT olvashatjátok az írásunkat.

Fotó: www.pexels.com

Ha szeretnél havonta, reklámmentes hírlevelet kapni, akkor ITT kell feliratkozni. Minden hónap közepén küldjük, egy kiválasztott témában. Eddig a tanulásról és a kommunikációról (anya és kamasz között) írtunk. Ha ezeket is szeretnéd megkapni, akkor írj az anyapara@anyapara.hu email címre.

Oszd meg a véleményed velünk!